„Habsburg-törvény” változatai közötti eltérés

Az 1919-es kisajátítás támogatóinak egyik fő érve, hogy „a Habsburgok” volnának felelősek az [[elsőI. világháború]]ért. A tőlük elvont vagyon csupán egy jelképes kártérítés a háború által okozott károkért.

A családi pénzalap visszaadásának pártolói azzal érvelnek, hogy az elkobzott vagyonérték felhasználása a Habsburg-törvényben megfogalmazott célra (a háború áldozatainak kártalanítására) már nem lehetséges, mivel a világháborúnak már egyetlen károsultja sincs az élők sorában. Emellett azt az álláspontot kívánják érvényre juttatni, hogy a világháborúért nem a család felelős, mivel ez nem család hozta meg, hanem egyedül [[I. Ferenc József|Ferenc József]], a család megkérdezése és beleszólása nélkül. A törvény rendelkezése eszerint egy elítélendő diszkriminácónak minősülne, mivel egyetlen más osztrák főrendű család vagyonát sem kobozták el.

A [[Habsburg-család]] ma sem adta fel a küzdelmet a Habsburg-törvény ellen: Jelentősjelentős összegű pénzbeli követeléssel élnek, emellett kastélyok, bécsi bérházak és mintegy {{formatnum:27000}} [[hektár]]nyi telek ellenértékének megtérítését követelik. Az igény becsült összege mintegy 200 millió [[Euró]]. Mindeddig azonban az osztrák Legfelsőbb Bíróság formális okokra hivatkozva elutasította a keresetek megtárgyalását.