„Szép Szó” változatai közötti eltérés

voltak a felelős szerkesztői, [[Fejtő Ferenc]] pedig társszerkesztő volt. 1938 júliusától – miután József Attila meghalt és a többi szerkesztő emigrált – megszűnéséig [[Gáspár Zoltán]] szerkesztette. Első évfolyamát a [[Cserépfalvi Kiadó]] jelentette meg, a későbbieket a [[Pantheon Irodalmi Intézet Rt.]] [[Hatvany Bertalan]], [[Ignotus Pál]], [[Németh Andor]], [[Remenyik Zsigmond]] és [[K. Havas Géza]] tartoztak szűkebb szerzői körébe.<ref>Új Magyar Irodalmi Lexikon</ref>

A városi demokrata írók legtudatosabb tömörülésként jött létre, a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] kompromisszumával szembehelyezkedve. A Szép Szó köre elsősorban ideológiai-publicisztikai tevékenységre összpontosította figyelmét, a szépirodalmi anyagot szinte csak kísérő jelenségnek tekintette a lapban. Ebben kivételt csak József Attila költészete jelentett. Remenyik Zsigmond, [[Tersánszky Józsi Jenő]], [[Nagy Lajos (író)|Nagy Lajos]] és [[Déry Tibor]] prózai írásai szerepeltek gyakran benne, és a legfiatalabb költőtehetségek: [[Pásztor Béla]], [[Zsigmond Ede]], [[Salamon Ernő]], [[Keszthelyi Zoltán]], [[Zelk Zoltán]], [[Vészi Endre]], [[Benjámin László]]. Érdemük [[Ady Endre]] és [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] méltó értékelése. Rendszeresen közöltek műfordításokat a szomszédos népek irodalmából. A Szép Szó szellemes és bátor csatákat vívott a fasiszta és a [[fasizmus]]sal békülékeny nézetekkel.

 

== Forráshivatkozások és lábjegyzetek ==