„ANZAC” változatai közötti eltérés

[[Fájl:William Throsby Bridges 2.jpg|bélyegkép|jobbra|80px|[[William Throsby Bridges|Throsby Bridges]]]]

Röviddel az [[első világháború]] kitörése után [[Ausztrália]] és [[Új-Zéland]] felajánlották, hogy szükség esetén katonai segítséget nyújtanak a [[Brit Birodalom]] részére. A brit kormány örömmel fogadta a kezdeményezést és az első egységek már [[1914]] augusztusában megkezdték a mozgósítást. A 8000 főből álló új-zélandi expedíciós erők [[1914]] októberében érkeztek Ausztráliába. Az ausztrál csapatok ekkor az 1. ausztrál gyalogsági hadosztályból és három könnyű lovasdandárból álltak. Ezek műszaki, tüzér, egészségügyi és egyéb egységekkel is rendelkeztek. A szervezőmunkát ausztrál részről, a korábbi vezérkari főnök, [[William Throsby Bridges]] vezérőrnagy végezte. Throsby emellett ellátta az 1. ausztrál hadosztály parancsnoki feladatait is. Bár Throsby elméleti beállítottságú, esetlen és rendkívűl népszerűtlen vezető volt, sikeresen létrehozott egy modern haderőt a lelkes, de fegyelmezetlen katonákból. [[1914]]. [[november 1]]-jén az első ANZAC kontingens elhagyta Ausztráliát. Úticélja [[Nagy-Britannia]] volt a [[Szuezi-csatorna|Szuezi-csatornán]] keresztül. Egy nappal később azonban az [[Oszmán Birodalom]] belépett a háborúba a [[központi hatalmak]] oldalán, így felmerült a kontingens [[Közel-Kelet]]en történő bevetésének lehetősége.<ref name="S.Tucker">{{cite web|url=http://books.google.co.uk/books?id=gv3GEyB19wIC&printsec=frontcover&dq=the+european+powers+spencer+tucker#v=onepage&q=anzac&f=false|author=Spencer Tucker, Laura Matysek Wood, Justin D. Murphy|title=The European Powers in the First World War, Garland Publishing Inc., New York&London 1999, ISBN 081533351X, 55-56. oldal|language=angol|accessdate=2009-08-11}}</ref>

 

[[Fájl:William Birdwood.jpg|bélyegkép|jobbra|80px|[[William Birdwood|Birdwood]]]]