„S-Video” változatai közötti eltérés

 

==Technikai alapok==

A videojel átvitelére többféle megoldás létezik a kezdetek óta. A legkézenfekvőbb megoldás a keletkező három színjel (R, G és B, mint [[piros]], [[zöld]] és [[kék]]) gammával korrigált (a [[képcső]] hibáinak kiküszöbölésére) jelének eltárolása lett volna, ezt azonban nem alkalmazzák, mert ehhez három teljes sávszélességű ([[PAL]] jeleknél 5,5[[Hertz|MHz]], [[NTSC]] jeleknél 4,5MHz) csatorna kellene, valamint külön kellene továbítani a horizontális és vertikális szinkronjeleket (un. [[RGBHV jel]]). Így készült el az [[YUV jel]], mely egy világosság (Y) jelet (mely tartalmazza a szinkronjeleket is), egy U=B-Y és egy V=R-Y tartalmaz. Ez az RGBHV jelből egyszerű összeadással és kivonással előállítható, ráadásul az Y mint [[fekete]]-[[fehér]] kompatibilis jel is szerepel. Ráadásul a két színjel sávszélességét – a [[szem]] rossz színfelbontóképességét kihasználva – felére lehetett csökkenteni. Tulajdonképpen ez a lépés alapozta meg a [[Betacam]] és S-VHS magnók, és velük együtt az S-Video csatlakozó kialakulását.<br>Az YUV (vagy Y Pb Pr) a mai napig a professzionális átviteli forma. Csatlakozásához három [[BNC]], vagy újabban három [[RCA]] csatlakozót használnak. RGBHV jelet továbbít a [[számítógép]] [[monitor]]a (DB15 csatlakozón), és adott esetben a [[Scart]] csatlakozó is. Főleg az YUV csatlakozást nevezik [[Komponens csatlakozás]]nak is.

 

A [[tévé]]adásokhoz és az egyszerű videoátjátszáshoz az un. [[kompozit jel]]et használják, mely egyben továbbítja a világosság-, szín- és szinkronjeleket is. Ezt úgy érik el, hogy az előzőekben leírtak alapján előállított YUV jelből az Y-ra [[QAM moduláció]]val rákeverik a két színjelet. A QUAM demodulálásához a szinkronjelek elé felkerül egy un. [[burst jel]] is. A kompozit jelet egy csatlakozón, általában egy BNC vagy RCA dugón továbbítják. Ez a jelfajta a legelterjedtebb, de a legtöbb kompromisszummal bíró.

 

Az S-video jelet akkor vezették be, mikor a VHS rossz minőségét meglovagolva (és a Betamax-VHS formátumháború második csatáját megnyitva) a [[Panasonic]] bevezette az S-VHS rögzítést. Ez a világosságjelet (Y) feltranszformálta, és az alatta keletkező űrben helyezte el a két, összekevert színinformációt. Ez a jel tehát jobb a kompozit jelnél, mert a színjel nem zavar be a világosságjelbe, de a két szín összekeverése miatt roszabb a komponensnél.<br>

Az S-VHS magnók jelének megjelenítésére és továbbítására vezették be az S-Video csatlakozót. Nagy sikert főleg [[USA|Amerikában]] és [[Japán]]ban hozott, míg [[Európa|Európában]] az RGBHV és hang jeleket is továbbító Scart csatlakozó háttérbe szorította. Ma főleg kis mérete miatt használják. Az S-Video jelfolyamot Y/C-nek is nevezik.