„Gábor Áron Kohó- és Öntőipari Technikum” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
13. sor:
1953-ban tizenkilenc diák érkezett [[Észak-Korea|Észak-Koreából]], köztük egy lány. A koreai diákok az iskolába érkezésük előtt egy évet már Budapesten töltöttek, ahol a magyar nyelvet tanulták. A távol-keleti társakat a magyar diákok és a tanárok megkülönböztetett figyelemmel kezelték, igen jó kapcsolatot alakítottak ki velük. A koreaiak jól tanultak, részt vettek az iskola sport- és kulturális életében is. Hazájukban később egyetemi professzor, atomfizikus és vállalatvezetők kerültek ki a soraikból.<ref name="Ledniczky">{{cite book|editor=Kovács János, Szilágyi Pálné, Dr. Farkas Tibor|title=Jubileumi évkönyv a Gábor Áron Kohó- és Öntőipari Technikum és Szakközépiskola 25 éves fennállásának alkalmából|publisher=Virág Mihály|location=Miskolc|year=1974|pages=77–78}}</ref>
Az 1956 tavaszán Virág Mihály kohómérnök lett az igazgató, aki az iskola történetében a leghosszabb ideig regnáló vezető volt (1980-ig, nyugdíjba vonulásáig töltötte be ezt a tisztet). Az új igazgató az [[1956-os forradalom]] kapcsán került kényes helyzetbe, amit nem kis részben az itt tartózkodó koreai hallgatók jelentettek. A probléma sikeres megoldása után a Gábor Áron volt az ország egyetlen iskolája, ahonnan a külföldi diákokat nem telepítették át más országokba.<ref name="Ledniczky"/> Az iskola tovább fejlődött: 1957-ben új öntödei műhely épült, majd valódi „nagyberuházásként” – a Lenin Kohászati Művek hathatós támogatásával – 1989-ben kupolócsarnok épült kupolókemencével. Az 1960-as évek elején állították fel az iskola névadójának, Gáror Áronnak a mellszobrát a bejárat előtt, amihez az iskola akkori diákjai is
Az oktatásfejlesztés terén az 1965–66-os tanévben történt jelentős változás: az oktatást segítő technika eszközök bevezetése miatt bevezették a kabinet rendszerű oktatást, a tankönyvellátás már teljesnek volt mondható, az iskola tanárain kívül a [[Nehézipari Műszaki Egyetem]] oktatói és mások is írtak az iskolai oktatáshoz szükséges tankönyveket. 1967-től a technikum fokozatosan szakközépiskolává alakult.<ref>{{cite book|editor=Kovács János, Szilágyi Pálné, Dr. Farkas Tibor|title=Jubileumi évkönyv a Gábor Áron Kohó- és Öntőipari Technikum és Szakközépiskola 25 éves fennállásának alkalmából|publisher=Virág Mihály|location=Miskolc|year=1974|pages=13–15}}</ref>
| |||