„Küzmics István” változatai közötti eltérés

== Élete ==

Téves elképzelés, miszerint Küzmics István unokatestvére [[Küzmics Miklós]] lett volna. Utóbbi személy körülbelül tizennégy évvel később született, s szintén a papi hivatást választotta, de katolikus vallású volt. A nevek hasonlósága ellenére semmilyen rokoni kapcsolat nem volt köztük. A Küzmics ma is nagyon gyakori a [[Muravidék]]en és néhány család él [[Magyarország]]on is.<br>

Küzmics István a [[Tótság]] (ma a [[Muravidék|Mura-]] és a [[Vendvidék]]) [[vas vármegye]]i felén született [[Sűrűház]]on, akkori nevén Sztrukócon (ma ''Strukovci,'' [[Szlovénia]]), paraszti családban. Az elemi iskolákat [[Regede|Regedén]] és [[Felsőszentbenedek|Kancsócon (Felsőszentbenedek)]] (ma ''Kančevci'', Szlovénia) végezte. Utóbbi helységben működött Küzmics Miklós is.<br>

További tanulmányait [[Nemescsó]]n tette le és innen került [[Győr]]be, az ottani evangélikus főiskolára. Később [[Pozsony]]ban tanult az evangélikus líceumban. Elsajátította a latin, magyar és görög nyelvet is idővel.<br>

[[1751]]-ben a Nemescsón lett lelkész. Itt mint tanító és lelkipásztor működött egyszemélyben négy évig és itt írta első művét [[1752]]-ben '''Male szlovenszki katekizmus''' ''(Kis szlovén katekizmus)'' címen. Ez életében soha nem jelent meg.<br>

[[1755]]-ben feleségül vette a [[pozsony]]i Heningecs Annát, akitől négy gyermeke, István, Annamária, Klára és Erzsébet született. Még ebben az évben Somogyba került, Surdra. Akkoriban nagyon sok evangélikus szlovén család települt a [[Tótság]]ból Somogy déli felébe, [[Nagyberekpuszta]] és [[Kaposvár]] környékére, főleg az ellenreformációs törekvések miatt. Korábban a reformáció terjedése és a török előretörés késztette a katolikus szlovénokat a [[17. század]]ban, hogy ugyanezt megtegyék. A surdi evangélikus egyházközség területén is nagyszámú szlovén kisebbség élt. Lelkipásztoruk Küzmics lett, aki egyben honfitársuk is volt, így saját anyanyelvükön tudott velük kommunikálni.<br>

Viszonylag korán, körülbelül ötvenhat éves korában hunyt el.

 

[[Kép:Spomenik Štefanu Küzmiču.png|bélyegkép|jobbra|150px|Küzmics emlékműve szülőfalujában.]]

Küzmics legjelentősebb alkotása az [[Újszövetség|Újtestamentum]] vend átültetése, amely ''Nouvi Zákon'' címen jelent meg [[1771]]-ben. Ez további kiadásokat ért meg [[1817]]-ben, [[1848]]-ban és [[1883]]-ban. A könyvet nem [[Magyarország]]on, hanem [[Németország]]ban [[Halle an der Saale|Halleban]] nyomtatták ki, ahol ötvenhat évvel korábban, [[1715]]-ben az első vend nyomtatott könyv is megjelent. Küzmics görög nyelvből fordította le a [[Biblia]] [[újszövetség]]i részét, s nem egészen három évtizeddel később már megjelent a katolikus változat is Küzmics Miklós nyomán.<br>

 

Küzmics Istvánnak [[Surd]]on egy emléktáblája található, [[Sűrűház]]án pedig egy nagy emlékműve, melyen egy részlet olvasható vend bibliafordításából.

* [http://www.valtozovilag.hu/cw/magyarorszagiszlovenek.htm A magyarországi szlovének] [[Változó Világ]] 56.

 

[[Kategória:Magyarországi szlovén költők, írók]]

[[Kategória:Evangélikus egyházi személyek]]

 

[[en:István Küzmics]]