|
#REDIRECT [[Bekes Gáspár]]
'''Kornyáti Békés Gáspár''' (Bekes Gáspár) ([[1520]] - [[Grodno]], [[1579]]. [[november 7.]]) [[erdély]]i politikus, hadvezér, [[János Zsigmond]] főtanácsosa.
==Élete==
Kisnemesi sorból származott, Petrovics Péter apródjaként kezdte pályáját. János Zsigmond fejedelem legbefolyásosabb tanácsosa lett. Erdély egyik legvagyonosabb főura volt.
1571-ben meghalt [[János Zsigmond]] erdélyi fejedelem. A török szultán [[Báthory István]]t, a Habsburg császár viszont Békést kívánta fejedelemmé választatni. Báthory Istvánt választották fejedelemmé. Békés trónkövetelőként lépett fel. Császári támogatással harcba szállt az új erdélyi fejedelemmel, de [[Kerelőszentpál]]on [[Kerelőszentpáli csata|csatát]] vesztett és jogfosztottan menekülnie kellett.
1577-ben kibékültek Báthoryval, majd jó barátok lettek. Békést megtette a lengyel lovassági csapatok főparancsnokává. Résztvett a [[Rettegett Iván]] ellen folytatott diadalmas háborúban.
[[1567]]. [[november 30.|november 30-án]] házasodott meg Harinnay Annával, első feleségével.
Második felesége [[Szárkándy Anna]], a Célia versek ihletője.
Békés Gáspár [[1579]].[[november 7.|november 7-én]] [[Grodno]]ban halt meg. A ma Békés-hegynek nevezett, [[Vilnius]] fölé emelkedő magaslaton temették el. A síremlékmű 1838-ban összedőlt. A romok között talált sisakot és koponyát, mint Békés Gáspár ereklyéit a Vilniusi Történelmi Múzeumban őrzik.
Az általa gyakran viselt ködmön idegen nyelvű elnevezését, a [[bekecs]] szót az ő nevéből eredeztetik.
== Források ==
*Szádeczky Lajos: ''Kornyáti Békés Gáspár'', Budapest, 1887
* ''A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára'', Akadémia Kiadó, Budapest, 1967
[[Kategória:Erdélyi magyar történelmi személyek]]
[[en:Gáspár Békés]]
[[be-x-old:Каспар Бекеш]]
[[es:Gaspar Békés]]
[[lt:Kasparas Bekešas]]
[[pl:Kasper Bekiesz]]
[[ru:Бекеш, Каспар]]
| 