„Hofburg” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tobi (vitalap | szerkesztései) a „Kastélyok, paloták” kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''Hofburg''' [[Bécs]]ben a ''Heldenplatz''on álló épületegyüttes,
[[Fájl:Wien Hofburg Neue Burg Heldenplatz.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|A ''Neue Burg'', a délkeleti szárny]]
== Története ==
A magját alkotó középkori várat a 13. században építették, és 1283, vagyis I. Albert regnálása óta ez számított az uralkodók rezidenciájának. Szinte minden király és császár épített hozzá, így szinte már valódi város a városban, 240 000 ezer négyzetméteren terül el Bécs központjában.
A régi vár idővel svájci szárnnyá változott, ezt a nevét a benne lakó svájci gárdistákról kapta, akik a palotaőrséget alkották. Ma itt talhatók a koronázási jelvények. A 16. században épült a Stallburg, amely a 18. század óta a királyi istállóknak is helyet biztosít, illetve szintén 16. századi Amalienburg, ami eredetileg különálló épület volt, de I. Lipót összekötötte azt a svájci szárnnyal. Az újonnan létrejött Lipót-szárnyba aztán Mária Terézia költözött be, ma pedig ez az osztrák államfő székhelye.
1452-től a Hofburg volt a német-római császárok székhelye, 1806 és 1918 között a Habsburg-birodalom uralkodóinak központja.
Ma a Nemzeti Könyvtár és a Sissi Múzeum is itt kap helyet, valamint a csodálatos Szent-Mihály szárny, amelynek 50 méter magas kupolája az épület leglátványosabb eleme.
== Részei ==
A sok helyen átjárható épületegyüttesben 18 épületrész, 54 lépcsőház, 26 folyosó 19 udvar és 2600 helyiség található, a komplexumban 5 000 ember él és dolgozik. („A jó császár tulajdonképpen átjáróházban lakik” – mondta egy alkalommal [[I. Ferenc József]].)
[[Fájl:Hofburg Schweizertor 5.2006.jpg|bélyegkép|A Svájci-kapu]]
|