„Szeminol háborúk” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
GumiBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 2 referencia összevonva. (Hibakód: 81)
a jav
15. sor:
[[1810]]-ben [[Baton Rouge]] lakossága egy új kormányt alakított, elfoglalták a helyi spanyol erődöt és az Egyesült Államok védelmét kérték.
 
[[James Madison]] elnök engedélyt adott [[William C. C. Claiborne]]nak, [[Orleans]] terület kormányzójának, hogy vegye birtokba Nyugat-Floridát a Mississippi folytótólfolyótól keletre a Perdido folyóig, de Claiborne csak a Pearl folyóig jutott.<ref name="auto_efVnr6Ep0TKEZiOrcPIiIQ">Collier</ref> Ezután Madison [[Geroge Mathews]] generálist küldte a floridai ügyek rendezésére. Amikor ajánlatát, miszerint adja át Nyugat-Floridát az Egyesült Államoknak, Nyugat-Florida kormányzója határozottan visszautasította, Mathews Kelet-Floridába utazott, hogy a Baton Rouge-i lázadáshoz hasonló felkelést szítson. A lakosság, ingyenföldek ígéretében, boldogan önkéntes csapatot toborzott. [[1812]] márciusában a "Patrióta" csapat az Egyesült Államok segítségével szerzett fegyveres csónakokkal elfoglalta [[Fernandina|Fernandinát]], melynek megszállását James Madison elnök már korábban engedélyezte.<ref name="auto_efVnr6Ep0TKEZiOrcPIiIQ"/> Az amerikai hadsereg elfoglalta [[Mobile|Mobilét]] a spanyoloktól, de a Patrióta csapat nem volt képes bevenni a St. Augustine-i [[Castillo de San Marcos]]t.<ref>Higgs</ref> Az angol háború közeledése vetett csak véget a kelet-floridai területrablásnak.<ref>Missall. Pp. 16-20</ref>
Mielőtt a Patrióta sereget kivonták volna Floridából, a spanyolokkal szövetséges szeminolok megtámadták őket. Ez újra megerősítette az a felfogást, hogy a szeminolok az amerikaiak ellenségei, nem beszélve arról, hogy a harcoló fekete szeminolokban a fehér telepesek komoly fenyegetést láttak. Rabszolgalázadástól tartottak még a georgiai Patrióta seregen belül is.
 
32. sor:
Andrew Jackson szerette volna megsemmisíteni a Fekete Erődöt , de spanyol területen volt. [[1816]] áprilisában üzenetet küldött Nyugat-Florida kormányzójának, hogy ha nem számolja fel az erődöt, akkor ő megteszi. Mivel a kormányzó nem mutatott semmi szándékot az erőd felszámolására, Jackson kijelölte [[Edmund Pendleton Gaines]] tábornokot a feladat végrehajtására. Gaines utasította [[Duncan Lamont Clinch]] ezredest egy erőd (Fort Scott) építésére a Flint folyón, Florida északi határán. Gaines tudatta, hogy a Scott erőd ellátása New Orleansból az Apalachicola folyón fog lezajlani, amely annyit jelentett, hogy elhaladva a Negro Fort mellett spanyol területet is keresztezni kellett. Gaines remélte, hogy Negro Fort és a szeminolok megtámadják az ellátmányt, és ezzel okot adnak a beavatkozásra.
 
[[1816]]. júliúsábanjúliusában a flotta, amely a Fort ScotScott erőd ellátmányáról gondoskodott, elért Apalachicolába. Clinch 100 amerikai és 150 szeminol katonával a Fekete Erődhöz masírozott, ahol a flotta el fog haladni. Először az erődből nyitottak ágyútüzet, de gyakorlat hiányában nem találtak célt. Az amerikai ágyúgolyó behatolt az erődbe, a lőportárolóra esett, és az erőd felrobbant. Az erődben 250 ember azonnal meghalt, és később még többen haltak bele a sérülésekbe. A robbanást 160&nbsp;km-re Pensacolában is hallani lehetett.
 
Az erőd felrobbantása után az Egyesült Államok katonasága visszavonult Floridából, de hátramaradt bűnözők lázongásokat szítottak a fehérek között, megöltek sok indiánt, s elrabolták állataikat, rabszolgáikat. A harag egyre gyűlt az indián lakosságban a gyilkosságok miatt, amelyet a fehérek elkövettek, s bosszút akartak állni, valamint visszaszerezni jogos tulajdonukat. [[1817]]. február 24-én az indiánok megöltek egy asszony három éves és kéthónapos gyermekeivel együtt.<ref>Missall. Pp. 28-32</ref><ref>Vocelle. p75</ref>
</ref>
 
===Fowltown-i és a Fort Scott-i mészárlások===
41 ⟶ 40 sor:
Fowltown egy Mikaszuki falu volt délnyugat-Gerogiában, a Fort Scott erődtől 24&nbsp;km-re. Fowltown vezetője [[Neamathla]] tárgyalásokat kezdeményezett az erőd vezetőivel a Flint folyó keleti partján levő földek használatáról, illetve annak tulajdonjogáról. A földet a krík indiánok adták át a fehéreknek a Fort Jackson egyezmény után. A mikaszuki indiánok nem tekintették magukat krík indiánoknak, így nem tartották jogosnak, hogy mikaszuki területeket adnak át az ő nevükben.
 
[[1817]] novemberében Gaines generális 250 ember küldött, hogy fogják el Neamathlát. Az első támadást a mikaszukik visszaverték, de a következő nap november 22-én kiűzték őket a falujukból. [[David Brydie Mitcher]], korábbi kormányzó kongresszusi jelentésében az állítjaállította, hogy a szeminolok kezdték a háborút.<ref>Missall. Pp. 33-37.
</ref> Egy héttel később egy csónak ellátmányt szállított a Scott erődbe E.W. Scott hadnagy irányítása alatt, melyet az Apalachicola folyón az indiánok megtámadtak. A csónakban 40-50 ember volt, 20 beteg katona, és 7 katonafeleség, s valószínűleg néhány gyermek is. Az utasokat az indiánok megölték, egy asszonyt foglyul ejtettek és csak hatan elértékérték el az erődöt.<ref>Missall. Pp. 36-37.</ref>
Amikor a Scott-erődi gyilkosságoknak híre ment, Gaines parancsot kapott Florida megszállására, az indiánok üldözésére, de a spanyol telepeket kímélni kellett. Azonban Kelet-Floridát elözönlötték a kalózok, s elfoglalták Fernandiát. Ekkor [[John C. Calhoun]] hadügyminiszter Andrew Jacksont küldte Florida megszállására.<ref>Missall. P. 38.</ref>
 
===Andrew Jackson megszállja Floridát===
 
Jackson a St. Marks erődöt elhagyva a [[Suwannee]] folyó mentén haladva megtámadta a falvakat, amelyekben többnyire menekült rabszolgák éltek. Április 12-én a hadsereg a [[Econfina]] folyó partján a Vörös Husángok egy falujára bukkant. Közel 40 Vörös Husáng indiánt megöltek és kb.körülbelül 100 asszonyt és gyermeket foglyul ejtettek. A Suwannne folyó mentén haladva a katonaság üres falvakat talált, a lakosok már korábban elmenekültek a fekete szeminolok bántalmazásai elől. Ugyanebben az időben elfogták az angol Robert Ambrister korábbi királyi tengerészgyalogost.
 
A fő szeminol és fekete falvak lerombolása után Jackson bejelentette győzelmét, hazaküldte a georgiai katonaságot és az alsó krík indiánokat.<ref>Missall. Pp. 33-34, 41-42. </ref>
53 ⟶ 52 sor:
A St. Mark erődnél Ambristert és Arbuthnot katonai bíróság elé állították azzal a váddal, hogy a szeminolokat segítették és háborúra izgatták őket az Egyesült Államok ellen. Mindkettőt halálra ítélték, de később Ambrister kegyelemért való könyörgése után, 50 botütésre és egy évi nehéz munkára ítélték, viszont Arbuthnot halálbüntetését Jackson megerősítette.<ref>Missall. P. 42.</ref>
 
Jackson egy helyőrséget hagyott hátra a St. Marks erődnél, őmagaő maga pedig visszatért Ft. Gadsden-i erődbe. Jackson első jelentése szerint Florida megszállása békésen zajlott le, később hozzátette, hogy az indiánok gyülekeztek és a spanyolok segítették őket ellátmánnyal. GadsenGadsden-i erődben 1000 katonát hagyott, s május 7-én elindult Pensacola felé. Nyugat-Florida kormányzója tiltakozott, hogy a legtöbb indián lakos asszony és gyermek, s a férfiak fegyvertelenek, de ez Jacksont nem állította meg.
Amikor május 23-án Jackson Pensacolaba ért a kormányzó 175 főnyi spanyol helyőrségével visszavonult a Barrancas erődbe hátrahagyva Pensacola városát. Pár napig ágyúval lőtték egymást, azután Jackson a körülvett spanyol Barrancas erődöt William King ezredesre, mint katonai kormányzóra bizta.<ref>Missall. Pp. 42-43.</ref>
 
===Következmények===
 
Jackson hadjárata nemzetközi felháborodást váltott ki. [[John Quincy Adams]] államtitkár éppen próbált egyezkedni a Spanyolországgal Florida megvásárlását illetően. A spanyolok tiltakoztak Nyugat-Florida megtámadása és megszállása ellen. Mivel a spanyolok nem akartak bosszút állni az Egyesült Államokon, s nem szándékoztak fegyveresen visszaszerezni azt, Adams hagyta őket tiltakozni, s kibocsátott egy levelet – 72 alátámasztó dokumentummal – melyben az angolokat és az indiánokat vádolta a háborúval. A levélben bocsánatot kért Nyugat-Florida megszállásáért, mondván, hogy a spanyol területek erőszakos elragadása nem tartozik az Egyesült Államok politikai eszközei közé,. s aA St. Marks erődöt, felajánlotta, hogyvalamint Pensacolát visszaszolgáltatja a spanyoloknak. Spanyolország elfogadta a felajánlást, s újra tárgyalásokba kezdtek Florida megvásárlásáért.<ref>Missall. Pp. 46-47.</ref>
 
Adams diplomáciai okokból megvédte Jackson hadműveleteit és követelte a spanyoloktól, hogy tartsák Kelet-Floridát jobban ellenőrzés alatt, vagy adják át az Egyesült Államoknak. Spanyolország egyezményben átadta Kelet-Floridát, s lemondott minden igényéről Nyugat-Floridával kapcsolatban.<ref>Acquisition of Florida: Treaty of Adams-Onis (1819) and Transcontinental Treaty (1821)</ref>
65 ⟶ 64 sor:
Az amerikai jóvátétel ügye Ambrister és Arbuthnot törvénytelen elítélése miatt kongresszusi kihallgatásokkal kezdődött.
Míg az amerikaiak többsége támogatta Jacksont, addig sokan aggódtak, hogy Jackson egy második Napóleonná válik. [[1818]]. decemberben a kongresszus újból összegyűlt, hogy helytelenítse Jackson cselekedetét, de Jacksonmivel túl népszerű volt és megoldásvégül nem születetttettek semmit.<ref>Missall. Pp. 44, 47-50.</ref>
 
==Két háború közti időszak==
 
Spanyolország [[1821]]-ben átadta Floridát az Egyesült Államoknak. Először Andrew Jackson tábornokot nevezték ki Florida katonai kormányzójává 1821. márciusban, de nem érkezett meg Pensacolába 1821. júliusig, szeptemberben pedig már le is mondott, s októberben innen hazatért. Utódját [[William P. DuVal]]-t csak [[1822]] áprilisában jelölték ki, aki az év hátralevő részét Kentuckyban lévő otthonában töltötte. Más hivatalos pozíciók is hasonlóan váltakoztak.<ref>Missall. Pp. 53-61.</ref>
 
Az új kormánynak a szeminolokkal továbbra is problémája volt. 1822 elején John R. Bell kapitány Florida ideiglenes titkára és a szeminol indiánok ideiglenes képviselője felmérést készített az indián lakosságról. Jelentésében 5000 indiánról és 300, az indiánok által tartott rabszolgáról számolt be. Becslése szerint kétharmaduk aza krík háborúból menekült. Indián települések voltak a Apalachicola folyó környékén és a Suwannee folyó mentén délkelet irányban az Alachua prérin és egy kicsit északra a [[Tampa-öböl]]től.<ref>Missall. P. 55.</ref>
 
A floridai tisztviselők kezdettől fogva aggódtak a szeminolok jelenléte miatt, amíg egyezmény nem született, melynek alapján megállapították a [[rezervátum]]ok helyét. Az indiánok nem voltak biztosak abban, hogy ültethetnek–e kukoricát, és ha igen, azt le is tudják majd szedni. A fehér telepesek erőszakos földfoglalásai miatt is nőtt a feszültség. A kereskedelem nem volt szabályozva, s illegális kereskedők alkohollal látták el az indiánokat. Mivel a hivatalok többnyire átmenetiek voltak, a találkozókat az indiánokkal vagy elnapolták, vagy törölték, vagy csak azért találkoztak, hogy egy újabb időpontban és helyben állapodjanak meg.<ref>Missall. Pp. 58-62. </ref>
 
===Moultrie Creek Egyezmény===