„Buzogányfejű férgek” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: uk:Колючеголові |
a Bot: következő hozzáadása: mk:Боцкоглавци; kozmetikai változtatások |
||
17. sor:
A '''buzogányfejűek''' ''(Acanthocephala)'' az [[állat]]világ egyik [[törzs (biológia)|törzse]], amely a [[laposféregszerűek]] ''(Platyzoa)'' [[törzs (biológia)|főtörzsébe]] tartozik.
== Életmód ==
A buzogányfejűek valamennyi [[faj]]a közvetett fejlődési ciklust mutató [[parazita|endoparazita]]. Lárváik [[ízeltlábú]]ak ''(Arthropoda)'' testüregeiben fejlődnek, a kifejlett állatok [[gerinces]]ek (Vertebrata) bélcsatornájában élnek. A fertőzés a ragadozó-zsákmány kapcsolatban jön létre, tehát a végleges gazdának zsákmányul kell ejtenie, és el kell fogyasztania egy fertőzött köztigazdát. A [[lárva|lárvák]] rendszerint olyan változásokat okoznak a köztigazda magatartásában, amelyek növelik a zsákmányul esés valószínűségét. Egyes fajaik azonban a köztigazdából először [[paratenikus]] gazdába, például [[csigák]]ba, [[gyűrűsférgek]]be, [[hal]]akba vagy [[emlősök]]be jutnak, majd ezeknek zsákmányul esése esetén jutnak a végleges gazdába. Különösen jelentős ez olyan fajok esetében, melyek végleges gazdái ízeltlábúakkal nem táplálkozó ragadozók, például [[fóka|fókák]], [[sas]]ok stb.
== Testfelépítés ==
[[Fájl:Acanthocephala Rhadinorhynchus.jpg|bélyegkép|jobbra|250px| ''Rhadinorhynchus sp.'' rögzítőszerve]]
Nincs [[száj]]nyílásuk, sem [[bél]]csatornájuk, a teljes testfelületen át, [[diffúzió|diffúzan]] táplálkoznak. [[Váltivarú]]ak, kizárólag [[ivaros szaporodás|ivarosan]] szaporodnak, a [[hím]]ek mindig kisebbek a [[nőstény]]eknél. A hímek sajátos szerve a [[cementmirigy]], párzás után ennek váladékával elzárják a nőstény ivarnyílását, nehogy más hímmel is pározzon. A [[mikroszkóp|mikroszkopikus]] méretű [[pete|peték]] a végleges gazda ürülékével távoznak a szervezetből, ezeket a köztigazdák táplálkozás során, véletlenül fogyasztják el. A kifejlett állat feji végén egy kiölthető és visszahúzható, horgokkal borított ormány biztosítja a bélcsatorna falán való rögzülést. [[Idegrendszer]]ük központja az ormányban lévő [[idegdúc]]. Testüket vastag, gyakran gyűrűsen redőzött [[kültakaró]] borítja, ez alatt hosszanti és körkörös [[izom]]nyalábok futnak. A kültakarót és az izomzatot egy elágazó csatornarendszer hálózza be, melynek a kültakarón át felvett táplálék szállításában van szerepe. [[Légzőszerv]]eik nincsenek.
== Ismertebb csoportok ==
Az ''[[Archiacanthocephala]]'' osztály fajai elsősorban szárazföldi állatokban élnek, jellemző köztigazdáik [[rovar]]ok, végleges gazdáik [[madarak]] és [[emlősök]]. A sertés buzogányfejű férge ''(Macracanthorhynchus hirudinaceus)'' petéit a trágyában vagy a talajban fejlődő [[bogarak]], például [[cserebogarak]] lárvái veszik fel, a [[házisertés]]ek és [[vaddisznó]]k a fertőzött bogár fogyasztásakor fertőződnek.
A ''[[Palaeacanthocephala]]'' osztály elsősorban vízi állatokban él, jellemző köztigazdái [[rákok]], végleges gazdái főként [[hal]]ak, [[kétéltűek]] és vízi[[madarak]]. Az ''Acanthocephalus ranae'' például [[víziászkák]]ban és a [[Valódi békafélék|''Rana'' nemhez]] tartozó [[békák]]ban fejlődik.
== Ajánlott irodalom ==
*1. Babos S. 1955. Buzogányfejű férgek – Acanthocephala. Magyarország Állatvilága, Fauna Hungariae III: 6.
*2. [http://bookline.hu/control/producthome?id=26281&type=22 Kassai T 2003. Helmintológia: az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai. Medicina, Budapest. p. 368.]
62. sor:
[[ka:აკანთოცეფალები]]
[[ko:구두동물]]
[[mk:Боцкоглавци]]
[[nl:Haakwormen]]
[[oc:Acanthocephala]]
| |||