„Csillagászati navigáció” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KI 80 (vitalap | szerkesztései)
KI 80 (vitalap | szerkesztései)
18. sor:
<math>\varphi=90^o - h + \delta</math>
 
''Az iránytűvel (tájolóval) végzett méréseket azonban mindenkor pontosítani kell a '''mágneses deklináció (mágneses elhajlás)''' adataival,'' mégpedig ''az elhajlás irányával ellentétesen, tehát azzal mindig ellentétes előjellel'', mely '''előjel''' mindig az elhajlás '''irány'''ára, '''számérték'''e pedig mindig annak '''mérték'''ére utal. Ezeket az adatokat nagy pontosságú térképekről lehet leolvasni (katonai, tereptani, tengerészeti térképekről), és a pontosságnál fontos a kiadási év is, mert az északi, és a déli mágneses pólusok mindig odébb vándorolnak egy kissé (de általában minigmindig csak egy kis, viszonylag "szűknek mondható" (kb.: 1000×1000 km-es) területen belül). Ez a vándorlás azonban akár már 10 év (!) alatt is 40-50 km.-es távolságot (!) tehet ki.
(A '''szextáns''' rendkívül ''nagy pontosságú, tükrözésen alapuló csillagászati szögmérő műszer'', amelynek előállítási ára igen magas, 60000-100000 Ft.-os érték között váltakozhat. ''Kényes, finom műszer,'' nagy gonddal kell vigyázni rá, ''koccanás, ütődés, pára, nedvesség, stb. ... nem érheti.'') A szextáns a tengerészek, hajósok ''nélkülözhetetlen, nagy pontosságú műszere''. '''Helyes használatához''' nagyon sok '''csillagászati, földrajzi, fizikai,''' és '''matematikai ismeretet''' kell igen magas fokon elsajátítani.