Wikipédia

„A genetika története” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Syp (vitalap | szerkesztései)
járőrök
89 988 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 780 szerkesztés
a Bot: következő módosítása: es:Historia de la Genética; kozmetikai változtatások
12. sor:
:[[1865]] [[Gregor Mendel]] megjelenteti a ''[[Növényhibridizációs kísérletek]]'' című munkáját
 
== Az újrafelfedezés ==
 
[[Festetics Imre]] és [[Charles Darwin]] is úgy gondolták még a 19. század elején, hogy a szaporodási időszakban a szervekből parányi részecskék (gemmulák) gyűlnek az ivarsejtekbe és ott összekeverednek. A [[faj]], egyed és szervspecifikus örökítő anyag megfelelő keveredése örökíti át a közös, illetőleg az elkülönítő jegyeket. Ezt nevezték el keveredő öröklődésnek, vagy angol nevén ''blending inheritance''-nek.
 
Ezt a felfogást [[1883]]-ban (tehát még Mendel és Darwin életében) cáfolta [[August Weismann]] logikai úton megalkotott, spekulatív csíraplazma (germoplazma) elmélete. E szerint az örökítő tényezők – az ''idek'' – állandóan a [[sejt]] egy kompartimentumában, az idioplazmában tömörülnek. Ez az idioplazma felelős a tulajdonságok átöröklődéséért.
 
Már Weismannt megelőzve létrehozta Mendel saját törvényeit, melyek bizonyították: a jellegek öröklődéséért nem véletlenszerűen összeolvadó, hanem törvényszerűen viselkedő és diszkrét jellegű örökítő faktorok a felelősek. Azonban ezt az elméletet csak a 20. század elején fogadták el [[Wilhelm Johannsen]] nyomán. Habár az elfogadtatás korántsem úgy zajlott, ahogy azt az elmélet jelentőségéből gondolhatnánk.
 
Néhány évtizeddel azután, hogy Mendel közzétette felfedezését a Verh. Naturforsch. Ver. Brünn (Proceedings of the Brunn Society for Natural History) című tudományos lapban, munkássága visszhang nélkül a homályba merült. Ehelyett Darwin természetes szelekciós elmélete körül folytak viták, és Darwin öröklődési elmélete, a [[pángenezis]] sem tartott nagy érdeklődésre számot. Csak évekkel később [[Hugo de Vries]], [[Carl Errich Correns]] és [[Erich von Tschermak]] fedezték fel jelentőségét. „Mendeli törvényeknek” nevezték el megfigyeléseit, melyeket még maga Mendel sem mert törvényeknek nevezni.
 
== Klasszikus genetika ==
53. sor:
:[[1961]] A [[gén|genetikai kód]] [[triplet]]ekbe rendeződik.
:[[1964]] [[Howard Temin]] [[RNS-vírus|RNS vírust]] használva kimutatja, hogy Watson központi dogmája nem minden esetben igaz.
:[[1970]] A ''Haemophilius influenzae'' baktérium tanulmányozása közben felfedezik a [[estrikciós enzim]]eket, melyek segítségével lehetővé válik a DNS vágása és illesztése.
 
== A genomika kora ==
Lásd még [[genom]], [[a genomika története]]
:[[1977]] [[Fred Sanger]], [[Walter Gilbert]], és [[Allan Maxam]] egymástól függetlenül DNS-t szekvenáltak. Sanger laboratóriuma befejezi a [[Phi-X174 phage|ΦΦ-X174;]] bakteriofág teljes genomjának szekvenálását.
:[[1983]] [[Kary Banks Mullis]] felfedezi a [[PCR|polimeráz láncreakciót]], mely lehetővé teszi a DNS egyszerű megsokszorozódását.
:[[1989]] [[Francis Collins]] és [[Lap-Chee Tsui]] meghatározza az első gén bázissorrendjét. A gén a [[CFTR]] fehérjét kódolja, melynek defektusa [[cisztás fibrózis|cisztikus fibrózishoz]] vezet.
66. sor:
:[[2003]] ([[április 14.]]) A humán genom project sikeres befejezése, a [[genom]] 99%-át szekvenálták meg, 99,99%-os eredményességgel. [http://www.genoscope.cns.fr/externe/English/Actualites/Presse/HGP/HGP_press_release-140403.pdf]
 
== Külső hivatkozások ==
* http://www.accessexcellence.org/AE/AEPC/WWC/1994/geneticstln.html
* http://www.esp.org/books/sturt/history/
72. sor:
* http://news.bbc.co.uk/1/hi/in_depth/sci_tech/2000/human_genome/749026.stm
 
== Források ==
* Elof Axel Carlson, ''Mendel's Legacy: The Origin of Classical Genetics'' (Cold Spring Harbor Laboratory Press, 2004.) ISBN 08796967530-87969-675-3
* Meskó Bertalan, ''A genetika másfél évszázada'' (Orvosi Hetilap, 145. évf., 32. szám, 2004. augusztus 8.; ''1671–1672'')
 
80. sor:
 
[[en:History of genetics]]
[[es:Historia de la genéticaGenética]]
[[ru:История генетики]]
[[sk:Dejiny genetiky]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/A_genetika_története”