Főmenü megnyitása

Módosítások

→‎Művei: Csiikkk!
Első darabját (''A tavasz ébredése'' (''Frühlings Erwachen'' ) 1891-ben írta. A szenteskedő, polgári tisztességben megőszült felnőttek érzéketlensége miatt a serdülők ébredő szexuális ösztöneiket torz módon élik ki: Johannes az Ernsttel való csókolózásban, Melchior és Wendla brutális, érzelem nélküli szexben. Wendla, akit anyja a gólyamesével hülyít, belehal a gyermekszülésbe, de csak a bába abortív szerei miatt. Melchiort kicsapják egy affér miatt a gimnáziumból, apja javítóintézetbe adja. A félálati körülmények közt élő gyerekek közül Melchior megszökik. A temetőben a félőrült fiú előtt megjelenik öngyilkos barátja, Moritz és egy álarcos, akik Melchior énjének ilyen meg olyan oldalai: Moritz az öngyilkosságra csábítja ( " Nyújtsd a kezedet. " ), az álarcos a társadalomba, emberek közé vinné, s Melchior vele megy el, azaz "beilleszkedik a társadalomba". Nagy siker és botrány. A következő években Wedekind színészként is fellépett saját darabjaiban.
* 1895: ''[[A föld szelleme]]'' (Erdgeist), majd folytatása, a ''[[Pandora szelencéje]]'' (''Die Büchse der Pandora'', 1904) egy vonzó, romlott nőről, Luluról, akinek senki sem tud ellenállni, s akit végül Hasfelmetsző Jack öl meg Londonban. A darabból [[Alban Berg]] írt operát [[Lulu]] címmel.
** A következő darabjai: A kamaraénekes (Der Kammersänger, 1899), Muzsika (Musik, 1906), Haláltánc (Totentanz, 1906), Franziska (1910) is Wedekind örök témáját, a férfi és nő torzult viszonyát ábrázolják. Wedekind nem tudott meglenni nők nélkül. Nőalakjai gyakran szinte démoni szörnyetegek. Keith márki (Die Marquis von Keith, 1900) egy Hlesztakov-forma szélhámos társasági karrierjéről szól.
* A következő darabjai:
 
**A kamaraénekes (Der Kammersänger, 1899), Muzsika (Musik, 1906), Haláltánc (Totentanz, 1906), Franziska (1910) is Wedekind örök témáját, a férfi és nő torzult viszonyát ábrázolják. Wedekind nem tudott meglenni nők nélkül. Nőalakjai gyakran szinte démoni szörnyetegek. Keith márki (Die Marquis von Keith, 1900) egy Hlesztakov-forma szélhámos társasági karrierjéről szól.
* További darabjai: Nicolo király, avagy ilyen az élet (König Nicolo, or So ist das Leben, 1902), Die Zensur (1908), Wetterstein-kastély (Schloss Wetterstein, 1910), Bismarck (1916), Herakles (1917) stb.
 
Névtelen felhasználó