„Otto Wagner” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kép, teljes név, kis jav - még van mit |
a Bot: következő hozzáadása: sc:Otto Wagner; kozmetikai változtatások |
||
1. sor:
[[
'''Otto Wagner''' (teljes nevén: ''Otto Koloman Wagner'')([[Penzing]], [[1841]]. [[július 13.]] – [[Bécs]], [[1918]]. [[április 11.]]) osztrák építész, a századforduló bécsi [[akadémikus]] építőművészetének egyik kiemelkedő jelentőségű bírálója és megújítója. A [[Loos]], [[Hoffmann]], [[Olbrich]] nevével fémjelzett bécsi iskola vezető egyénisége.
== Életpályája ==
Tanulmányait a bécsi [[Polytechnikum]]-ban, a berlini [[Építészeti Akadémián]] és a bécsi [[Képzőművészeti Akadémián]] végezte.
10. sor:
Nem sokkal az után, hogy a kultuszminisztérium művészeti bizottságának és tanácsának tagjává nevezték ki - megbízói számára meglepetésként - csatlakozott a bécsi [[szecesszió]]-hoz.
Ezután, valószínűleg tanítványai - nevezetesen Olbrich hatása alatt - a [[Jugendstil]] szellemében alkotott. 1899-tól a [[Wiener Sezession]] egyik vezető egyéniségévé vált, kiállításaikon
A századfordulón épülő bécsi bérházai ([[Wienzeile 38. és 40.]], [[Köstlergasse 3., 1898]]) a bécsi szecesszió karakteres példái. Több bécsi és budapesti bérházat is tervezett.
18. sor:
1900 utáni megbízatásai közül jelentőségben különösen a steinhofi elmegyógyintézet monumentális [[Steinhofi temploma]] (1903-1907) és a [[Bécsi Posta-takarékpénztár]] épülete (1903-1907) emelkedik ki. (Ez utóbbit - alumínium-acél-üveg-márvány burkolatával, mesteri térkezelésével és logikus, gyakorlatias formáival - a huszadik századi építészet egyik kiemelkedő alkotásának, a modern építészet előfutárának tekintjük).
[[Bécs-ottakringeni szanatóriuma]] (1908-1909) és [[Döblergasse 4.]] sz.
== Építészet(elméleti)-történeti jelentősége ==
Kiváló építészeti és művészeti érzékéről épületeinek arányos kompozíciója, gazdag, ízléses és divatos dekorációja (ornamentikája), tiszta alaprajzi kialakítása és térformálása ugyankúgy tanúskodik, mint rajzainak grafikája. A századfordulón megjelenő építőművészeti átalakulás ezen meghatározó korszakában élő és tanuló egész építésznemzedék tekinttte tanítómesterének.
28. sor:
Tankönyvnek szánt építészelméleti munkájában ("Baukunst unserer Zeit") az építőművészet megújhodásának szükségességét, a modern élethez való idomítását hirdette. A könyv zárszavában így összegezte tanácsait:
* 1.
* 2.
* 3.
* (4.) e feltételekből fakadó formához kell érkezni: amely „magától folyik a tollba és mindig könnyen érthető marad". Ezek a megállapításai szinte beilleszkednek a későbbi Bauhaus célkitűzéseibe is).
== Szakirodalmi munkássága ==
* Einige Skizzen. Projekte und ausgeführte Bauwerke, I-IV. Wien 1889-1922.
* Moderne Architektur. Wien 1896.
39. sor:
* Die Grossstadt Wien, 1911.
== Források és irodalom ==
* (Szerk.) Művészlexikon (4.k.716.p)- Bp. 1995. Corvina K. - ISBN 963 13 3967-X
50. sor:
* K. J. Sembach: Szecesszió – Taschen/Vince K. 1999. – ISBN 3 82282023 7
== Ideiglenes képgaléria ==
(Május végén átugrok Bécsbe fotózni, addig csak csonk !!! A képlinkeket csak nézd, de ne bántsd !!! kit36a)
57. sor:
[http://www.panoramio.com/photo/2101381] , [http://www.panoramio.com/photo/2149845],[http://www.panoramio.com/photo/2101239]
== Külső hivatkozások ==
{{commons|Category:Otto Wagner}}
{{DEFAULTSORT:Wagner Otto}}
81. sor:
[[pt:Otto Wagner]]
[[ru:Вагнер, Отто]]
[[sc:Otto Wagner]]
[[sk:Otto Wagner]]
[[sr:Ото Вагнер]]
|