„Nyereg” változatai közötti eltérés

: ''A [[Nyereg (hangszerrész)|nyereg]] mint hangszeralkatrész itt található: [[Nyereg (hangszerrész)]]''

 

A '''nyereg''' lóra vagy más hátas állat hátára erősített készülék, amely az ülést biztosabbá és kényelmesebbé teszi. Készítésénél, alakja meghatározásánál tekintettel kell lenni, hogy a lónak olyan részeire helyezze saját és a rajta ülő lovas súlyát, amelyek alkatuknál fogva teherviselésre alkalmasak, tehát nem a hátgerincre, hanem az oldalbordákra, amelyek boltozott, dongaszerü alakjuknál s a rajtuk fekvő izomzatnál fogva erre kiválóan alkalmasak. A nyereg szavunk ősi finnugor eredetű, csakúgy, mint ló, fék, másodfű ('két éves') ló, harmadfű ('három éves') ló.

 

 

A nyereg első nyomait Ázsiában találták meg. A kujundsii faragványokon a keleti népek mostani nyergéhez hasonló nyergeket láthatunk, amelyeken azonban még kengyel nincs. Rómában eleinte ephippiának nevezett gyapjúszövetet helyeztek a ló hátára. Szent Jeromos az első iró, aki 340-ben a nyeregről említést tesz, de alakját nem írja le. 385-ben kelt Theodosius császárnak egy rendelete, amely a postalovak nyergének súlyát határozza meg, anélkül, hogy szerkezetét érintené. A régi germánok elpuhult embernek tartották azt, aki nyeregben lovagolt. Később azonban állati bőrt (Bast) tettek a ló hátára. A középkori nyereg eleinte székhez volt hasonló. Az arabok nyergén a hátsó kápa igen magas volt, hogy a dsidával való döfésnek nagyobb nyomatékot kölcsönözzön, és kengyel is volt rajta. A normannok nyergeit a bayeuxi falszőnyegen látjuk, kápájuk művészileg van faragva, s a hátsó igen magas. A nyergek fa alkotó részei festett bőrrel voltak bevonva s a heveder úgy volt rá alkalmazva, hogy a lovas megszoríthatta anélkül hogy leszállt volna. Alakja olyan, hogy a lovas kinyújtott lábszárral ült rajta, egész súlya a kengyelben nyugodott, hogy a dsidadöfésnek nagyobb nyomatéka legyen. A normann nyeregből fejlődött a lovagi nyereg, amelynek készítésénél arra voltak fő figyelemmel, hogy az ülést biztossá s a dsidával való döfést nyomatékossá tegye.

 

 

A német és angol nyeregtől abban különbözött, hogy elöl is és hátul is volt kápája, melyek nemcsak a lovas ülésének szilárdítására szolgált, de a lovas málhájának oly módon való felcsatolását is lehetővé tette, mellyel a ló a lehető legkényelmesebben vihette a málhát. Párnák helyett összehajtott pokrócot tettek a nyereg alá, amely eljárásnak az volt az előnye, hogy bármilyen viszonyok között történő lenyergelés után a lovat mindig rögtön a pokróccal le lehetett takarni. A magyar nyereg hátra csúszását a szügyellő, az előre csúszását pedig a farmatring akadályozta meg. Nyeregtakaróul prémes bőrt használtak.

 

[[Fájl:Muybridge horse jumping.jpg|bélyegkép|jobbra|180px]]

 

A 18. század folyamán a rókavadászat nagy népszerűségre tett szert Angliában. A lovasoknak a terep viszonyainak megfelelően emelkedőre fel és le, ugrásokkal tarkított változatos terepen követték a falkát, melynek folyamán a Guérinière által kialakított formát továbbfejlesztették nagyobb hátszabadságot adva a lónak és megadva a lehetőséget a lovasnak, hogy a ló hátától elemelkedjék.

 

[[Fájl:Caprilli itala e staccionata.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Frederico Caprilli egy versenyen az "új stílusban"]]

 

Az angol nyereg egyik változata, mely a lovast úgynevezett idomítóülésben (leengedett lábakkal, mélyebben ülve) ületeti. Díjlovagló nyerget díjlovagláshoz és a ló belovaglásához használnak. Ugrásra és tereplovaglásra nem alkalmas ugyanis a nyújtott lábak és a mély ülés miatt nehezebb kiemelkedni belőle.

A díjlovagló nyeregnek hosszabb szárnyai és hosszabb kengyelszíjai vannak és térdtámaszai nem hasonlítanak az ugrónyereghez.

 

Díjugratásra, illetve a military sportág cross-country szakágában használatos nyereg.

 

 

Az angol nyeregből alakult, ki azonban munkanyeregnek minősül. Kápájánál elöl két támasztékot találunk, ez biztonságosabbá teszi a kezeivel dolgozó lovas számára az ülést.

 

 

A western nyergek ősei a spanyolok által kerültek át az Újvilágba és az ottani vaquero-k és cowboyok tökéletesítették formáját. A western nyereg munkanyereg, arra szolgál tehát, hogy a lovas a lovaglás közben kezeit nem csupán a ló befolyásolására használja, hanem marhát terel, lasszót vet.

 

<center>

{|

|}

</center>

 

 

Pallas Nagy Lexikona

 

{{commons|Category:Saddles|Nyereg}}

*[http://mek.niif.hu/02100/02152/html/03/62.html Magyar Néprajz - Szíjgyártók, nyergesmesterek]

[[Kategória:Lószerszámok]]

[[Kategória:Tárgyak]]

 

[[en:Saddle]]

[[cs:Jezdecké sedlo]]

[[de:Reitsattel]]

[[es:Silla de montar]]

[[fa:زین]]

[[fr:Selle (équitation)]]

[[id:Pelana]]

[[it:Finimenti#Selle]]

[[lt:Balnas]]

[[nl:Zadel (dier)]]

[[no:Hestesal]]

[[pl:Siodło]]

[[ro:Şa]]

[[ru:Седло]]

[[simple:Saddle]]

[[sk:Jazdecké sedlo]]

[[sv:Sadel]]