„Csörgey Titusz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
6. sor:
Fászl ajánlatára került egyetemi hallgatóként a [[Magyar Madártani Intézet|Madártani Intézet]]be 1895-ben. [[Herman Ottó]] az Intézet vezetője megbízta [[Petényi Salamon János]] hátrahagyott madártani jegyzeteinek tudományos feldolgozásával. 1904-ben jelenik meg a kritikailag rendezett anyag könyv formában magyar, 1905-ben német nyelven Csörgey illusztációival. 1901-ben [[Sopron]]ba kerül, ahonnan betegen tér haza. Herman kieszközli, hogy lábadozás címén öt hónapot az [[Adria]] partján tölthessen a [[madárvonulás]] tanulmányozásával. Megfigyeléseiről az intézet évkönyvében az Aquilában számol be (1902, 1903).
Amikor az Intézet 1901-ben a Földművelésügyi Minisztérium fennhatósága alá kerül, és [[Chernel István]] szorgalmazására a gazdasági madártan is a programjába került, Csörgeyre várt a gyakorlati madárvédelem magyarországi megalapozása, megszervezése. E program minél alaposabb megvalósítása érdekében 1903-ben [[Seebach]]ba utazott. Hónapokat töltött Berlepsch madárvédelmi mintatelepén, ahol behatóan tanulmányozta az akkor már világhírűvé vált madártelepítési módszereket. Hazatérve ő veti meg a gyakorlati madárvédelem alapjait a fészekodúgyár megszervezésével. „Útmutató a mesterséges fészekodúk alkalmazásához” címmel saját képeivel illusztrált brossúrát jelentet meg, amely az FM kiadványaként, a gyakorlati madávédelem módszertanának állandóan keresett forrása lett. Ez további kiadásokat ér meg (1906, 1907); 1910-ben [[német nyelv|németül]] jelenik meg, majd 1913-tól kezdődően „Madárvédelem a kertben” címmel folytatódik időszakos megjelenése, s ettől kezdve további 10 kiadást ér meg, az utolsót 1948-ban. Ez idő alatt a madárvédelem eszközeit sokszorosan tökéletesítette, fejlesztette. A ma is használatos
Széles körű természettudományos műveltségével, biológiai iskolázottságával a gazdasági madártan egyéb területein is eredményesen munkálkodott. Különösen nagy jelentőségűek a [[vetési varjú]] táplálkozását tisztázó gyomortartalom-analízisei, majd a gazdasági érdekű hasznos és káros tevékenységükben a környezeti tényező-változások döntő befolyásának kimutatása. A madarak gazdasági jelentőségének elbírálásánál ez fontos, elvi jelentőségű megállapítás. A gazdasági madártan terén elért eredményei alapján a Földművelésügyi Miniszter a
Eközben régi kedvenc tudományához, a faunisztikához sem lesz hűtlen. Ő vezeti be a magyar faunába a [[héjasas]]t (1904), a [[kis héja|kis héját]] (1906), a [[dolmányos sirály]]t (1908) és a [[vörösnyakú lúd|vörösnyakú ludat]] (1915). Előadásaival tevékeny részt vesz a nemzetközi madártani kongresszusokon is, így 1905-ben [[London]]ban, 1910-ben [[Berlin]]ben, 1926-ban [[KoppenhágaKoppenhágában]], 1930-ban [[Amszterdam]]ban, 1928-ban [[Genf]]ben tart előadást a Nemzetközi Madárvédelmi Bizottság ülésén.
==Források==
| |||