„Északi germán nyelvek” változatai közötti eltérés

Az '''északi germán nyelvek''' vagy '''skandináv nyelvek''' közé soroljuk a [[svéd nyelv|svéd]], a [[norvég nyelv|norvég]], a [[dán nyelv|dán]], az [[izlandi nyelv|izlandi]], valamint a [[feröeri nyelv|feröeri]] nyelveket.

 

 

A germán nyelvek az ún. [[első germán hangeltolódás]] során különültek el az [[indoeurópai nyelvek|indoeurópai]], más néven [[indogermán nyelvek|indogermán]] nyelvektől. A folyamat a Krisztus előtti [[Kr. e. 12. század|12]]–[[Kr. e. 3. század|3. század]] között zajlott le. A [[germán népek]] szétvándorlása során azok nyelve maradt azonos, akik nagyjából egy régióban éltek. A [[német nyelv]] fejlődése az [[ófelnémet hangeltolódás]] során kezdett külön fejlődni, míg az angolok és szászok nyelve a Kr. u. 5. századi, Brit-szigetek ellen irányuló invázió után fejlődött a többi germántól eltérően.

 

 

Az első [[indogermán nyelvek|indogermán]] lakosok a Kr.előtti 4. században érkeztek a skandináv területekre. Nyelvük egészen a Kr. e. 13. századig csak [[dialektus]]ok szintjén különbözött.

[[pl:Języki skandynawskie]]

[[pt:Línguas germânicas setentrionais]]

[[ru:Скандинавские языки]]

[[sk:Severogermánske jazyky]]