|
==Története==
A falu területén a kőkorszaktól[[kőkorszak]]tól fogva éltek emberek. Ezt igazolják azok a gazdag régészeti leletek, melyek a kőkorból és római-barbár korszakból származnak. Bese községet [[1292]]-ben említik először. Első temploma a pápai tizedjegyzék szerint már a [[14. század]]ban állt. [[1470]]-ben a Bessey család volt a birtokosa. [[1573]]-ban a török dúlta fel a községet. [[1634]]-ben bár a töröknek adózott és az [[esztergom]]i pasának szolgált a török mégis felégette a falu nagy részét. A településnek több birtokosa is volt. [[1600]] és [[1800]] között a Tajnay, Mór, Demeter, Lüley, Zavadszky, Kusztos, Pompos, Kálnay, Ágh, Szunyogh, Póka, Bercsényi, Hunyadi, Kelecsényi, Csányi, Varga és Dilles családok voltak birtokosok a faluban. Lakói főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Első [[katolikus]] iskolája [[1775]]-ben, az első [[kálvinista]] iskola [[1792]]-ben épült fel. [[1902]]-ben a falu közepén pinceásás közben mamutcsontvázat[[mamut]]]csontvázat találtak, mely a [[Szlovák Nemzeti MúzeumbaMúzeum]]ba került.
Vályi András szerint ''"BESE. Elegyes falu Bars Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Verebélytöl más fél mértföldnyire, az Esztergomi Érsekségben, termésbéli tulajdonságai ollyanok, mint Bellegnek, első Osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
|
