„Hintamanőver” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: tr:Yerçekimsel sapan |
Kimaradt egy betű |
||
3. sor:
[[Fájl:Grav slingshot simple 2.gif|thumb|300px|''A ''gravitációs hintamanőver'' ideális (a gyakorlatban soha elő nem forduló) alapesete. Az ''U'' sebességgel haladó [[bolygó]]val ''v'' sebességgel szemberepülő [[űrszonda]] a bolygó megkerülése után ''2U+v'' sebességgel halad tovább. A [[Naprendszer]]ben minden bolygó egy irányban kering, ezért az űrszondák is velük közel egy irányban haladnak, nem szemben a bolygókkal.'']]
A '''gravitációs hintamanőver''' az [[égi mechanika|égi mechanikában]] és az [[űrhajózás]]ban egy [[égitest]] [[gravitációs mező|gravitációs mezejének]] és sebességkülönbségének felhasználása egy [[űreszköz]] [[pálya (csillagászat)|pályájának]] megváltoztatására. Segítségével az [[űrszonda|űrszondák]] kevesebb tüzelőanyag felhasználásával, rövidebb idő alatt érhetnek a [[Naprendszer]] távolabbi égitestjeihez. Az első űrszonda, melynek pályáját gravitációs hintamanőver felhasználásával tervezték meg, a [[Merkúr]] felé indított [[Mariner–10]] volt, azóta szinte minden, a [[Föld]]höz legközelebbi két bolygónál (a [[Vénusz]] és a [[Mars]]) messzebbre indított űrszonda pályájának
Az [[1970-es évek]] második felében a Naprendszer külső vidékei felé induló négy űrszonda (a [[Pioneer–10]] és [[Pioneer–11|11]] és a [[Voyager–1]] és [[Voyager–2|2]]) a négy nagybolygó ([[Jupiter]], [[Szaturnusz]], [[Uránusz]], [[Neptunusz]]) kedvező együttállását (mely csak 176 évenként ismétlődik meg) felhasználva, gravitációs hintamanőverek sorozatával látogatták végig ezeket a bolygókat, majd elhagyták a Naprendszert, ennek a szerencsés együttállásnak volt a neve ''„[[Grand Tour]]”'', azaz angolul ''„Nagy Túra”'' (Csak a ''Voyager–2'' látogatta meg sorban mind a négy nagybolygót).
| |||