„Svájc zászlaja” változatai közötti eltérés

'''[[Svájc]] zászlaja''' a világon használt két négyzet alakú lobogó egyike. A másikat a [[Vatikán zászlaja|Vatikán]] használja. A konföderáció ugyan az egyik legkorábban létrejött független államok közé tartozik, jelenlegi lobogója mégis igen rövid múlttal rendelkezik. A zászló mai formáját [[1889]]-ben érte el, és az alapvető motívumai is legkorábban a [[14. század]]ban körvonalazódhattak. A svájci lobogó piros háttér előtt egy egyenlő téglalapokból álló fehér keresztet formáz. A kereszt arányait pontosan rögzíti az ország alkotmánya. Ezek szerint a kereszt középpontja pontosan a négyzet átlóinak metszéspontjában van, és karjainak hossza hatszorosa szélességéhez viszonyítva. A négyzet alakot a svájci felségjelzésű hajókon a megszokott 2:3 arányú lobogó váltja fel.

 

Népszerű tévedés, hogy a svájci lobogó [[Schwyz]] kanton zászlajából ered, ugyanis az államszövetség már használta a fehér keresztes címert, amikor Schwyz zászlajára tette a jelképet. Többen [[Zürich]] befolyására gyanakodnak, hiszen a város igen nagy befolyással rendelkezett a konföderációban, és [[1273]]-ban a város megkapta a császártól a fent említett fehér keresztes lobogót az autonómia elismeréseként. Mindez azonban nem bizonyítja, hogy Zürich kanton hatására alakult volna ki a mai lobogó.

A svájci jelkép kialakulásában jelentős szerepet játszottak a teljes függetlenségért vívott háborúk. Ezek során ugyanis a saját felségjelük alatt vonuló kantonok ráébredtek, hogy szükség van egy egységes jelre, zászlóra. [[1339]]-ben a [[laupeni csata|laupeni csatában]] már megjelent a vörös hátterű fehér kereszt, amely [[1540]]-ig szinte a mai formájába rázódott. De a [[vesztfáliai béke]] után, amely garantálta a kantonok függetlenségét, több száz éves béke köszöntött Svájcra. Ennek köszönhetően a közös szimbólumok szinte elfelejtődtek. Az [[1798]]-as [[FRanciaország|francia]] támadás után a franciák seregeiben harcoló svájciak újra jelképükké tették a fehér keresztet és a vörös hátteret. De a kereszt különböző motívumokkal volt dekorálva, és néha a felismerhetetlenségig be volt aranyozva és rajzolva. Ráadásul [[I. Napóleon|Napóleon]] uralkodása alatt a svájci seregek gyakran [[Tell Vilmos (mondai alak)|Tell Vilmos]] jelképei alatt vonultak. Miután Napóleon vereséget szenvedett, és [[1815]]-ben helyreállt a svájci állam, újra megalkották az egységes lobogót, amely már igen hasonlított a mai formájához. [[1817]]-ben ''Henri-Guillaume Dufour'' tábornok törvénybe akarta foglaltatni az egységes lobogót, mivel az jelentékeny előnyt nyújt háborúban. A fiatal kantonok elfogadták a javaslatot, de a nagy hagyományokkal rendelkező alapító kantonok nem akarták lecserélni régi hadi lobogóikat. Végül az [[1848]]-ban rögzített svájci alkotmányba belefoglaltatott a konföderáció új, Dufour által javasolt lobogója. Ezek szerint a kantonok egységesen olyan lobogót használtak, amelynek vörös mezejében öt egyenlő fehér négyzetből kirakott kereszt található. Ekkor vált a laza államszövetség egységes állammá. A sajtó azonban évek múltán kikezdte a lobogót, és többen csúnyának találták a nemzeti zászlót. Ezért [[1889]]-ben a Szövetségi Tanács úgy határozott, hogy a kereszt arányait megváltoztatják. Ez volt az utolsó változtatás a svájci lobogón, és azóta változatlanul a Svájci Konföderáció nemzeti jelképe.

 

[[hr:Zastava Švicarske]]

[[id:Bendera Swiss]]

[[ja:スイスの国旗]]

[[ko:스위스의 국기]]