„Gőzkazán” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Keringes.svg|thumb|300px|Keringési rendszerek.<br>

a) Természetes keringés<br>b) Kényszeráramlás<br>c)Kényszerkeringés<br>1. tápvíz, 2. kazándob, 3. ejtőcső, 4. gyűjtőkamra, 5. szivattyú, 6. forrcső, 7. elgőzölögtető, 8. túlhevítő]]

== Keringési rendszerek ==

* Természetes keringésű kazán. A friss víz kazándobba ([[nyomástartó edény]]) kerül, ahonnan a víz a szigetelt, nem fűtött, úgynevezett ejtőcsöveken keresztül lafelé áramlik a gyűjtőkamrába, majd a közvetlenül hevített felszálló ágon, az emelőcsöveken vagy másnéven forrcsöveken vissza a dobba, miközben a víz egy része elpárolog. Az áramlást a hideg-meleg víz fajsúlykülönbsége következtében kialakuló felhajtóerő tartja fenn. Ilyen kazánokat legfeljebb 150 bar nyomásra készítenek. A telített gőz a kazándobból a túlhevítőn keresztül jut a fogyasztóhoz. Nehéz biztosítani, hogy a megfelelő áramlás minden üzemállapot esetén létrejöjjön, ha ez nem sikerül, a stagnáló áramlás miatt a csövek helyenként kiéghetnek.