„Megarai Eukleidész” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
A megarai Eukleidész valóban Megarában született, és a történelem során rengetegszer összekeverték az [[alexandria]]i matematikussal, [[Euklidész|Eukleidésszel]], aki az [[Elemek]] c. [[geometria]]i munkát írta. A megarai Eukleidésznek nincs fennmaradt műve, és életéről sem tudunk túl sokat. Miután Szókratészt halálra ítélték Athénban, Eukleidész Megarába ment, ahol otthona a kivégzett mester többi tanítványának is menedékül szolgált.
 
Nagy hatással volt rá az eleai filozófia; Eukleidész tanai az eleata és a szókratészi tanok szintéziséből alakultak ki. Az eleaták által vallott Egyet, (melyet Istennek, értelemnek, szellemnek is nevezett) a szókratészi Jóval azonosította, és örökkévalónak, változhatatlannak tartotta. Az ezzel szembenálló, közönséges világkép cáfolata tekintetében a megaraiak ([[Eubulidész]], Sztilpon[[Sztilpón]]) ZénonZénón örökébe léptek a szavakkal játszó okoskodás mûvészetében. A gondolkodást és logikát elsődlegesebbenk tartották a tapasztalatnál; e felfogásuk később erősen hatott a sztoikusokra is.
 
Eukleidésznek három fontos tanítványa volt: [[Eubulidész]], akinek néha „[[a hazug paradoxona]]” felfedezését (elterjedt, de pontatlanabb néven [[Epimenidész]]-[[paradoxon]]t) tulajdonítják; [[Ikhtüasz]], Eukleidész utóda a megarai iskola élén, és [[Thraszümakhosz (korinthoszi)|korinthoszi Thraszümakhosz]], aki annak a [[Sztilpón]]nak a tanára volt, aki [[Kitioni Zénón]]t, a [[sztoikus filozófia|sztoikus iskola]] megalapítóját tanította.