„Ruttkay György” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Szerkesztő:Szalax/Balogh Bertalan lapot átneveztem Ruttkay György névre: Kész
4. sor:
Ruttkay György rajztehetsége korán felszínre tört, gimnazista korában már rendületlenül rajzolt. Első rajzait 1914-ben albumba gyűjtötte, témája a környező táj, [[Beckó]] vára, de sok szomorú rajza készült az [[első világháború]]ból hazatérő sérült katonákról, katonalovakról is. Tehetségét 1918-ban [[Kassák Lajos]] fedezte fel, az ő tanácsára jelentkezett 1920-ban a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Magyar Képzőművészeti Főiskolára]]. [[Glatz Oszkár]], Csordák Lajos és Krón Jenő tanítványaként végzett 1922-ben. Érdeklődése szerteágazó volt, közben építészeti és szobrászi tanulmányokat is folytatott. 1922-ben a Berlini Akadémián (Rheimann-iskola) tanult. Az szovjet-orosz képzőművészeti kiállításon megismerkedett az orosz [[avantgárd]]okkal, [[Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin|Tatlin]] és [[Kazimir Szeverinovics Malevics|Malevics]] törekvéseivel és kapcsolatba került a [[Der Sturm|Sturmmal]]. Alkotásainak jellegzetessége volt ekkoriban a négyzetek és az átlós elrendezés alkalmazása.
 
1926-ban jogi végzettséget szerzett, és ezután [[Gönc]]ön, [[Szikszó]]n és [[Kassa|Kassán]] dolgozott jogászként. Ekkoriban vette feleségül Nyíri Lili szobrászművészt, aki már a második felesége volt. Jogi működése mellett seccót (''„Angyali üdvözlet”'') festett a gönci templomba (Dienes István, Szabados Jenő, Varga Béla és Tomory Aladár közreműködésével). 1939-től tagja, majd elnöke volt a Kassai Kazinczy Társaság képzőművészeti szakosztályának. 1945-től [[Szeged]]en volt egyetemi tanár, majd 1950-ben [[Miskolc]]ra költözött. Ettől kezdve már kizárólag a képzőművészetnek élt. Különleges stílusban festette akvarell képeit, mert más módon használta a festéket, mint ahogy azt a vizes festékek esetén szokás. 1958 és 1963 között készítette [[Dante Alighieri|Dante]]-sorozatát, amely 99 akvarellből áll. Több írása is megjelent: Szociális''„Szociális igazgatásigazgatás”'' (Kassa, 1943), ''„[[Benczúr Gyula]]”'' (Kassa, 1944), Ezerarcú''„Ezerarcú MiskolcMiskolc”'' (Borsodi Szemle, Miskolc, 1965). Saját 1918–1945 közötti festői életútját, életének fontosabb eseményeit ''„Egy aktivista festő vallomásai”'' címmel írta meg. Ruttkay György az európai[[európa]]i avantgárd jellegzetességeit olvasztotta bele saját stílusába úgy, hogy életműve mégis sajátos és egyéni tudott lenni. Miskolcon hunyt el 1974-ben.
 
==Válogatott egyéni kiállításai==