„Dentális plakk” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Részleges helyesírási javítások (8. csoport: egyebek) kézi ellenőrzéssel (egyszerűsített verzió) |
a Részleges helyesírási javítások (5. csoport: o/ó, ö/ő): rövid és hosszú magánhangzók kézi ellenőrzéssel |
||
11. sor:
== A dentális plakk képződése ==
Főleg olyan helyeken alakul ki plakk, melyek nem öntisztulóak (gödröcskék, barázdák) vagy a mesterséges tisztítás számára nehezen hozzáféhetőek ([[approximális felszín]]ek). A fogak letisztítása után
A plakk képződése három fázisban történik.
21. sor:
Végül bekövetkezik a '''plakk érése'''. A plakkban a baktériumok nem csak egyszerűen egymáshoz tapadnak, hanem valóságos [[szimbiózis]]ban élnek. Egyesek olyan anyagokat termelnek, melyek mások számára táplálékul szolgál, vagy épp ellenkezőleg megakadályozza annak megtelepedését vagy szaporodását. Biznyos baktériumok csak mások jelenlétében képesek szaporodni. A mikroorganizmusok között egy [[extracelluláris mátrix|mátrix]] keletkezik, mely mechanikailag és kémiailag megerősíti a kolóniát, továbbá tápanyagforrásként szolgál. A biofilm [[antibiotikum|antibiotikus]] kezeléssel szemben nagyon ellenálló. Ezért a kezelés a plakk mechanikus szétroncsolásával érhető el csak.
A plakkban
== Supragingivalis plakk ==
Supragingivális plakknak nevezzük azt a plakkot, mely a fog [[fogkorona|klinikai koronáját]] borítja. Ez alakul ki
A dentális plakk tömegének 25%-át interbakteriális állomány képezi. Ez a nyálból és az ínybarázdából származó hámsejteket, [[PMN–leukocita|PMN–leukocitákat]], [[immunglobulin]]okat és a baktériumok által termelt extracelluláris anyagokat tartalmazza. A baktériumok által termelt anyagok nagyrésze [[szénhidrát]] és [[fehérje]]. A féhérjék közt találunk strukturális fehérjéket, melyek az interbakteriális állomány felépítésében vesznek részt és biológiailag aktívakat, mint az [[enzim]]ek és [[endotoxin]]ok. A poliszacharidok közt szintén vannak olyanok, melyek a plakk strukturális vázát alkotják, mint például a vízben nem oldodó [[glukán]]ok. Elsősorban ezek felelősek az érett plakk erős összetartásáért és a felszínhez való irreverzibilis tapadásáért. A táplálékból szintetizálódó [[fruktán]] a baktériumok energiaraktárát képezi.
|