„Dentális plakk” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Részleges helyesírási javítások (8. csoport: egyebek) kézi ellenőrzéssel (egyszerűsített verzió)
BinBot (vitalap | szerkesztései)
11. sor:
== A dentális plakk képződése ==
 
Főleg olyan helyeken alakul ki plakk, melyek nem öntisztulóak (gödröcskék, barázdák) vagy a mesterséges tisztítás számára nehezen hozzáféhetőek ([[approximális felszín]]ek). A fogak letisztítása után legelöszörlegelőször a kis– és nagyőrlők approximális felszínein jelenik meg a plakk, majd ezt követik a frontfogak approximális felszínei és az őrlők [[bukkális]] felszínei. Legutoljára az orális felszíneken alakul ki. Mesterséges felszíneken, mint az implantátumok és protézisek, melyek szintén nem öntisztulóak ugyancsak kialakul a dentális plakk.
 
A plakk képződése három fázisban történik.
21. sor:
Végül bekövetkezik a '''plakk érése'''. A plakkban a baktériumok nem csak egyszerűen egymáshoz tapadnak, hanem valóságos [[szimbiózis]]ban élnek. Egyesek olyan anyagokat termelnek, melyek mások számára táplálékul szolgál, vagy épp ellenkezőleg megakadályozza annak megtelepedését vagy szaporodását. Biznyos baktériumok csak mások jelenlétében képesek szaporodni. A mikroorganizmusok között egy [[extracelluláris mátrix|mátrix]] keletkezik, mely mechanikailag és kémiailag megerősíti a kolóniát, továbbá tápanyagforrásként szolgál. A biofilm [[antibiotikum|antibiotikus]] kezeléssel szemben nagyon ellenálló. Ezért a kezelés a plakk mechanikus szétroncsolásával érhető el csak.
 
A plakkban elöszörelőször [[gram-pozitív]] coccusok jelennek meg (főleg [[Streptococcus sanguis]]), később pedig gram-pozitív pálcák ([[Actinomyces]] törzsek), [[gram-negatív]] coccusok ([[Veillonella]] törzsek). Az érett plakkot már nagyrészt anaerob fajok alkotják: [[Prevotella intermedia]], [[Fusobacterium]] törzsek, [[Porphyromonas gingivalis]] stb.
 
== Supragingivalis plakk ==
 
Supragingivális plakknak nevezzük azt a plakkot, mely a fog [[fogkorona|klinikai koronáját]] borítja. Ez alakul ki elöszörelőször, főleg a fogak approximális felszínein, de a [[rágófelszín]]en is, főleg szűk és mély barázdákban. A plakkot már [[van Leeuwenhoek]] is tanulmányozni kezdte sajátkészítményű [[mikroszkóp]]jával. A fénymikroszkópok fejlődésével egyre jobb leírások készültek a plakk szerkezetéről, de hű képet mindaddig nem sikerült kapni róla, míg a lepedéket nem kaparással, hanem a fogra tapadó fóliák segítségével nyerték. Ezeket a fóliákat különböző időintervallumokban eltávolítva, és fénymikroszkópos (újabban elektronmikroszkóp) illetve hisztokémiai vizsgálatoknak alávetve, pontosan meg tudták határozni a plakk fejlődési stádiumait és összetételét. Sikerült meghatározni, hogy milyen baktériumok telepednek meg elsőnek és hogy ezek milyen kölcsönhatásban vannak egymással. Például kezdeti stádiumban nagy többségben gram-pozitív coccusok találhatóak a plakkban. Később jelennek meg a pálcák, melyek kölcsönhatásba lépnek a coccusokkal és egy jellegzetes, kukoricacsőre emlékeztető alakzatot hoznak létre.
 
A dentális plakk tömegének 25%-át interbakteriális állomány képezi. Ez a nyálból és az ínybarázdából származó hámsejteket, [[PMN–leukocita|PMN–leukocitákat]], [[immunglobulin]]okat és a baktériumok által termelt extracelluláris anyagokat tartalmazza. A baktériumok által termelt anyagok nagyrésze [[szénhidrát]] és [[fehérje]]. A féhérjék közt találunk strukturális fehérjéket, melyek az interbakteriális állomány felépítésében vesznek részt és biológiailag aktívakat, mint az [[enzim]]ek és [[endotoxin]]ok. A poliszacharidok közt szintén vannak olyanok, melyek a plakk strukturális vázát alkotják, mint például a vízben nem oldodó [[glukán]]ok. Elsősorban ezek felelősek az érett plakk erős összetartásáért és a felszínhez való irreverzibilis tapadásáért. A táplálékból szintetizálódó [[fruktán]] a baktériumok energiaraktárát képezi.