„Hengerlés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
69. sor:
Az egyszerű szelvények közé a kör-, a négyzet-, a lapos- és a hatszögacélok stb. sorolhatók.
A ''köracélok'' 5,5…250 mm átmérővel készülnek, előállításukra különböző köracél-hengerlési rendszerek alakultak ki. Az utolsó üreg természetesen körüreg, az eltérések az előnyújtó szakasz utáni üregekben mutatkozik. Lehetnek itt négyzet- és oválüregek, a legfontosabb különbség a torlóüregek alakjában van. A ''négyzetacélok''at 5…250 mm laptávolságokkal hengerlik. Itt a négyzet–rauta üregsor alkalmazása az általános. A ''laposacélok'' szelvénye lapos téglalap. A hengerlést végezhetik zárt üregekben, de előfordulhatnak sima palástú hengerekkel történő szúrások is. A ''nyolcszögacélok'' hengerlése némileg hasonlít a köracélok üregsorára, természetesen az utolsó üreg(ek) kivételével.<ref>{{cite book|editor=Dr. Kiss Ervin|title=Képlékeny alakítás|publisher=Tankönyvkiadó|location=Budapest|year=1987|pages=104–122}}</ref><ref>{{cite book|editor=Dr. Kiss Ervin|title=Képlékeny alakítás|publisher=Tankönyvkiadó|location=Budapest|year=1987|pages=131–141}}</ref>
===Idomacélok üregezése===
86. sor:
A lapostermékek közé a durvalemezek, a finomlemezek és -szalagok, valamint a fóliák tartoznak. A durvalemezek közé általában a 3 mm-nél vastagabb lapostermékeket számítják. A melegen hengerelt lapostermékek kiinduló anyaga a folyamatosan öntött ''lemeztuskó'', a kokillaöntésű lemeztuskók mára kiszorultak a termelésből.<ref>{{cite book|author=Dr. Gulyás József|coauthors=Dr. Mecseki István|title=Kohászati alapismeretek II.|publisher=Tankönyvkiadó|location=Budapest|year=1991|pages=66–94}}
</ref><ref>{{cite book|editor=Dr. Kiss Ervin|title=Képlékeny alakítás|publisher=Tankönyvkiadó|location=Budapest|year=1987|pages=155–161}}</ref>
===Durvalemez-hengerlés===
A durvalemezek felhasználója a különböző tartályokat és ipari gépállványokat gyártó [[nehézipar]], a hajógyárak és a hadiipar. A durvalemezeket meleg szélesszalag-hengersorokon vagy erre specializálódott táblalemez-hengersorokon állítják elő. A táblalemez-sorok technológiájának az a jellemzője, hogy nem csak hosszirányú, azaz nyújtó szúrásokat alkalmazhatnak, hanem keresztirányú, szélesítő szúrásokat is. Az alkalmazott hengerállvány általában ''reverzáló kvartó'', esetleg ''univerzál'' állvány. A hengerek testhossza 4 m fölött is lehet, a hengerátmérő nagyobb mint 2 m.<ref>{{cite book|editor=Dr. Kiss Ervin|title=Képlékeny alakítás|publisher=Tankönyvkiadó|location=Budapest|year=1987|pages=164–166}}</ref>
===Acél szélesszalag meleghengerlése===
96. sor:
[[Fájl:MelegSzalagSor01.jpg|bélyegkép|300px|Félfolytatólagos meleg szélesszalagsor telepítése]]
A szélesszalag meleghengerlése a [[20. század]] második felében indult rohamos fejlődésnek, megelőzve valamennyi egyéb hengerelt termék gyártását. A szélesszalagok gyártására speciális hengersor fejlődött ki, amelynek a lényege a ''folytatólagos'' vagy ''félfolytatólagos'' hengerlés. A hengerelt darab egyszerre több, egymás után elhelyezett hengerállványon áthaladva éri el végleges méretét, a minimálisan mintegy 2 mm-t. Ezt követően a szalagot lehűtik, majd feltekercselik. A hengerelt szalag a meleghengerművet szalagtekercs formájában hagyja el. A szélesszalagok 70%-át hidegen még továbbhengerlik.<ref>{{cite book|editor=Dr. Kiss Ervin|title=Képlékeny alakítás|publisher=Tankönyvkiadó|location=Budapest|year=1987|pages=176}}</ref> Hazánkban [[Dunaújváros]]ban hengerelnek [[acél]] szélesszalagot, [[Székesfehérvár]]on [[alumínium]] szélesszalagot (ez utóbbinak a technológiája több tekintetben jelentősen eltér az acélétól).
[[Fájl:HengereltTekercs10.jpg|bélyegkép|Melegen hengerelt acél szélesszalag tekercs]]
[[Fájl:Hutosor09.jpg|bélyegkép|Meleg szélesszalag hengersor hűtőszakasza]]
Acél szélesszalag gyártási technológiája egy félfolytatólagos rendszer példáján a következőképpen alakul:<ref>{{cite book|editor=Dr. Kiss Ervin|title=Képlékeny alakítás|publisher=Tankönyvkiadó|location=Budapest|year=1987|pages=176–180}}</ref>
*''Felmelegítés'': A méretre vágott lemeztuskókat (brammákat) ''tolókemencékben'' melegítik fel (egy hengerművet több tolókemence lát el meleg lemeztuskóval). A tolókemence úgy működik, hogy az egymás mellé fektetett brammákat egy toló berendezés áttolja a mintegy 40 m hosszú kemencén, miközben alakítási hőmérsékletre melegszik. A darab a kemence másik végén kibukva görgősorra kerül.
114. sor:
[[Fájl:HengereltTekercs11.jpg|bélyegkép|Hidegen hengerelt acél szélesszalag tekercs]]
A melegen hengerelt szalagot az esetek többségében hideghengerléssel alakítják tovább. Így állítják elő a gépkocsik karosszéria lemezeit, gépburkoló lemezeket, hajlított idomokat, a [[mélyhúzás]]ra alkalmas lemezeket stb. A mérettartomány 2 mm-től 0,1 mm-nél kisebb vastagságokig terjed.<ref>{{cite book|editor=Dr. Kiss Ervin|title=Képlékeny alakítás|publisher=Tankönyvkiadó|location=Budapest|year=1987|pages=196–198}}</ref>
A szalag-hideghengerlés technológiája különböző részfolyamatokból áll össze:<ref>{{cite book|editor=Dr. Kiss Ervin|title=Képlékeny alakítás|publisher=Tankönyvkiadó|location=Budapest|year=1987|pages=198–248}}</ref>
*''[[Reve#Revétlenítés|Revétlenítés]]'': Acélszalag hengerlésekor a hideghengerlés kiinduló anyaga a melegen hengerelt szalag, aminek a felületén ''[[reve]]'' (vasoxid-réteg) képződik. A revét a hideghengerlés előtt el kell távolítani, mert tönkretenné a munkahengerek köszörült felületét és a hengerelt szalagot. A revétlenítés két lépcsőben történik: előbb mechanikus revétlenítéssel megtörik az oxidréteget (általában görgők közötti szalaghajtogatással), majd kémiai revétlenítéssel, ''pácolással'' távolítják el. Ennek során kénsavas vagy sósavas fürdőn vezetik át a szalagot, néha más anyagokat is használnak.
| |||