„Kresznerics Ferenc” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a formázás |
Soremelések, kategóriázás |
||
3. sor:
==Élete==
Szülei Kresznerics Ádám Mihály tanító és jegyző, édesanyja a nemesi származású Lóránth Krisztina voltak. Elemi iskoláit édesapja – a helyi iskolamester - vezetésével végezte, majd [[1777]]-től a [[szombathely]]i gimnáziumban a [[grammatika]]i osztályokban tanult. [[1780]]-tól [[Sopron]]ban folytatta gimnáziumi tanulmányait. [[1785]]-ben kisszeminaristaként került át [[Pozsony]]ba, ahol [[teológia|hittudományt]] és [[filofózia|filozófiát]] tanult és leérettségizett. Nyelvészeti érdeklődése melett már ekkor megmutatkozott természettudományi, matematikai érdeklődése. [[1790]]. [[augusztus 24]]-én szentelte pappá [[Szily János]], Szombathely első [[püspök]]e. Ezután [[Nádasd]]ra, majd [[Salomvár]]ra került káplánnak. Pár hónap múlva szülőfaluja segédlelkésze, majd [[Zalaegerszeg]] [[káplán]]ja lett.
1793-ban Szily János Szombathelyen megalapította a Líceumot, s ennek matematikai katedráját Kresznericsre bízta, aki a matematika mellett építészetet és dinamikát is oktatott. Kresznerics Ferenc [[1794]]-ben megszerezte filozófiai doktorátusát és [[1803]]-ban elkészítette a szombathelyi múzeum római régiségeinek teljes leltárát is.
Kresznerics Ferenc 1812 tavaszáig volt a Líceum nagytekintélyű tanára. Érdekesség, hogy [[1806]] és [[1808]] között [[Széchenyi István]] gróf is az intézet növendéke volt, akit Kresznerics is tanított. 1812-től [[Celldömölk|Ság]] község – ma [[Celldömölk]]höz tartozik – [[plébános]]a lett. Itt érte a halál 1832-ben.
==Nyelvészet==
Már diákként a könyvek szerelmesévé vált, és valószínűleg tanárai biztatására kezdte el írni olvasónaplóját, az ''Analecta Philologicát'', amelyet több-kevesebb rendszerességgel haláláig vezetett. Az olvasmányairól, olvasási szokásairól és literátori kapcsolatairól számot adó, olykor életrajzi adatokat is tartalmazó több ezer oldalas kézirat később [[szótár]]ához is adattárként szolgált.
Már fiatal korában élénken érdeklődött az idegen nyelvek iránt. Tudott [[német nyelv|németül]], [[latin]]ul, [[olasz nyelv|olaszul]], [[francia nyelv|franciául]], [[görög nyelv|görögül]] és [[héber nyelv|héberül]].
Már kispap korában görögből fordított, olasz nyelvtant írt, 1790-ben pedig kéziratban maradt magyar nyelvtant állított össze (''Magyar-Nyelv-Könyv''). Kresznerics ebben a művében a korábbi és kortárs [[nyelvészet]]i munkák többségéről bírálóan nyilatkozik. Leginkább azt kifogásolja, hogy többségük a [[magyar nyelv]]hez természetének leírása helyett idegen nyelvekre jellemző szabályok alapján közelít.
Másik, németből fordított munkájának (''Emberismerő'') kinyomtatását a királyi [[cenzúra]] megtiltotta. A keleti nyelvekkel is komolyan foglalkozott: a héber mellett a [[perzsa nyelv|perzsa]] és [[török nyelv]]et is ismerte, hogy azok nyelvtani szabályait a magyarral összehasonlítsa.
Két évtizedes gyűjtés után 1808-ban kezdte el rendezni gyökérrendű szótárának anyagát. Ez a munka vezetett fő művének; ''A magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal'' című szótárának megírásához, amelyben mintegy 80.000 szó szerepel. Művének 50 oldalas bevezetőjében részletesen kifejti véleményét a magyar nyelv [[alaktan]]i rendszeréről. Kritikusan szól a korábban kiadott „Bötü-rendbe vett” szótárakról, melyeket célszerűtlennek tartott. Saját szótárában a „gyökerek” azaz [[szótő|szótövek]] alapján csoportosítja a kifejezéseket. A kiemelt szótő után bokorba gyűjti a [[szóképzés|képzéssel]] és [[szóösszetétel|összetétellel]] létrehozott szavakat. Közli a [[tájnyelv]]i vagy [[nyelvtörténet]]i [[alakváltozat]]okat, továbbá a kifejezéshez tartozó [[szólás]]okat, [[közmondás]]okat is. Első kötete [[1831]]-ben, a második kötet 1832-ben jelent meg.
==Jelentősége, emléke==
Kultúrtörténészek szerint Kresznerics Ferenc életműve nem nyerte el a jelentőségének megfelelő megbecsülést.
Kovács Lajos például így méltatja Kresznerics Ferencet: “Amíg élt, szerénysége miatt nem vettek róla tudomást, amikor meghalt, még jobban elfelejtették. S ma beszélnek [[Verseghy Ferenc|Verseghyről]] és [[Kazinczy Ferenc|Kazinczyról]], [[Fogarasi János|Fogarasiról]] és [[Ballagi Mór|Ballagiról]], pedig ők csak ott arattak, ahol Kresznerics a töretlen ugart kemény munkával felszántotta.”<ref>[http://www.drbsl.extra.hu/kresznerics.htm Gyürki László: Kresznerics Ferenc családja körmendi volt, Életképek Körmend századaiból]</ref>
A [[Magyar Tudományos Akadémia]] 1831-ben tiszteletbeli tagnak választotta meg, szótárát pedig akadémiai jutalommal tüntette ki. Kresznerics hagyatékának egy részén tanulmányi ösztöndíjat alapított, amelynek segítségével sokan folytathattak tanulmányokat. [[1992]]-től gránittábla örökíti meg Kresznerics Ferenc emlékét szülőhelyén, Iváncon, és a helyi általános iskola is a nevét viseli. A celldömölki városi könyvtár [[1993]]-ban, működésének 40. évfordulója alkalmából felvette a tudós pap nevét. Sírját a [[Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság]] [[2007]]-ben a [[Nemzeti Sírkert]] részévé nyilvánította.
==Művei==
78 ⟶ 79 sor:
* [http://www.huszadikszazad.hu/index.php?apps=cikk&cikk=18332 Sigray Antal lesújtó véleménye a magyar kormányról, huszadikszazad.hu]
{{DEFAULTSORT:
[[Kategória:18. századi magyar katolikus egyházi személyek]]▼
[[Kategória:Magyar nyelvészek]]
[[Kategória:Magyar
[[Kategória:MTA-tagok]]
| |||