„Hadtörténelmi Közlemények” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „A '''Hadtörténelmi Közlemények''' a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum negyedévente megjelenő, elsősorban hadtörténeti, hadász...”
 
18. sor:
A folyóirat számára a második világháború újabb, ez alkalommal kimondottan súlyos válságot hozott: az 1943-as évfolyamot követően (1944-től kezdődően) ismét egy évtizedig szünetelt a lap működése. Az újabb jelentős korszakváltás 1954-ben érkezett el, amikor a Hadtörténeti Intézet újrakezdte a folyóirat szerkesztését és kiadását. Az első számban, az ''Új folyam''-ra keresztelt kiadásban, [[Borus József]] akkori főhadnagy és kijelölt szerkesztő értékelte a magyar hadtörténetírás helyzetét és feladatait. Írása teljes mértékben alkalmazkodott a korszak elvárásaihoz és megalapozta a [[Marxizmus | marxista]] történetfelfogáson alapuló évtizedeket a folyóirat életében. Ahogy az [[államszocialista]] rendszer képes volt a politika- és eszmetörténetet is minden tekintetben saját céljainak alárendelni, ugyanúgy járt el a hadtörténelem legmeghatározóbb fóruma esetében is. A [[Rákosi Mátyás | Rákosi]]-[[Kádár János | Kádár]]-korszak posztsztálinista történetírása javarészt a magyar történelem forradalmi alakjaira koncentrált és a szocialista forradalmiság jegyében emelte piedesztálra [[Dózsa György | Dózsát]], [[Bocskai István | Bocskait]], [[II. Rákóczi Ferenc | Rákóczit]], [[Kossuth Lajos | Kossuthot]] vagy [[Kun Béla | Kun Bélát]].<ref>''Hadtörténelmi Közlemények 1954/1. sz.''</ref>
 
Az új korszak az 1970-es évek közepén érte el a HadtörténetiHadtörténelmi Közleményeket, amikor a magyar hadtörténetírás megújulása is megfigyelhető volt és egy fiatal történész-generáció kezdte meg működését. A folyóirat különösen az egyes nagy évfordulókhoz kapcsolódó tudományos viták, az ezek révén felszínre hozott kiemelkedő jelentőségű forrásközlések, valamint az egyes eseményeknek szentelt tematikus különszámok révén fejlődött az egyik legjelentősebb hazai társadalom- és történelemtudományi orgánummá. Igazat adhatunk a szerkesztőség által az 1988-as jubileumi évben közzétett felhívás szövegének, miszerint a folyóirat „egyik legfontosabb műhelye és ösztönzője a magyar hadtörténetírásnak és a hadtörténeti ismeretek közreadásának”.<ref>''Hadtörténelmi Közlemények 1989/4. sz.''</ref>
 
== Jelentősége ==