„Májkapugyűjtőér” változatai közötti eltérés

A '''májkapugyűjtőér''' (''vena portae hepatis'') a páratlan hasüregi szervek [[véna|vénás]] [[vér]]ét vezeti a [[máj]]ba. A ''v. lienalis'' és a ''v. mesenterica superior'' összeömléséből keletkezik, majd a [[patkóbél|patkóbelet]] a májkapuval összekötő ''ligamentum hepatoduodenale'' leghátsó képleteként éri el a májat, ahol rendszerint kettéágazódik. Jellegzetessége, hogy a májban másodszor is kapillárisokra oszlik. (Hasonló másodszori kapillarizáció figyelhető meg az [[agyalapi mirigy]] esetében is.) Ezek aztán ismét nagyobb vénákba (''venae hepaticae'') szedődnek össze, végül a [[vena cava inferior]]nak a májon keresztülhaladó szakaszába ömlenek.

 

 

 

A vena portae a páratlan hasűri szervek vénás vérét gyűjti, ez elsősorban a tápcsatornát, így a [[gyomor|gyomrot]], [[vékonybél|vékonybeleket]] és a [[vastagbél|vastagbelet]] (kivéve a [[végbél]] alsó kétharmadát) foglalja magába, de a [[hasnyálmirigy]] és [[lép]] vénás vére is a vena portaeba ömlik. Így a felszívott [[tápanyag]]ok, [[méreg|mérgek]] vagy [[gyógyszer]]ek először a májba jutnak, ahol a májsejtek átalakítják őket mielőtt a szisztémás keringésbe jutnának. Ez a szervezet számára rendkívül fontos, hiszen ezáltal többi szerv megmenekül a toxikus anyagok károsító hatásaitól. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tápcsatornából felszívott mérgek a májat érik a legnagyobb dózisban. A máj számos gyógyszert is hatástalanít, ezért fontos az a tény, hogy a végbél alsó kétharmadának vénás elvezetése nem része a portális keringésnek. Ezért, bár a végbélben már nem olyan hatékony a felszívás, számos gyógyszer hatékonyabban alkalmazható kúp formájában, mert ezáltal a májat megkerülve jut be az általános keringésbe.

 

 

A vena portaeba vezető vénák számos helyen nyílnak össze a szisztémás keringéshez tartozó vénákkal. Normális esetben ezek kis, vékony vénák, melyekben minimális az áramlás, ám amennyiben a portális keringés akadályozott (pl. [[cirrhosis|májcirrhosisban]], ahol a hegesedés miatt beszűkülhet a vena portae), a vér ezekbe az erekbe terelődik, melyek ilyenkor jelentősen kitágulnak. Az ilyen tágult vénák elrepedhetnek, súlyos vérzéseket okozva ezzel.

 

 

A májkapuhoz a patkóbél és a máj közötti [[hashártya]] kettőzetében, a ''ligamentum hepatoduodenaleban'' haladva ér, majd kettéágazik. A ''lig. hepatoduodenaleban'' leghátul, az ''arteria hepatica'' és a ''ductus hepaticus'' mögött foglal helyet. Innentől a három különböző csőrendszer végig együtt halad addig, amíg a legkisebb ágak el nem érik a májlebenykéket. A lebenykék széli részén az artériás és a vénás vér keveredik, majd a lebenykék közepén található centrális vénák (''vena centralis'') gyűjtik össze keveredett vért, ami azután a ''vena hepatica'' közvetítésével a ''vena cava inferiorba'' ömlik.

 

 

{{források}}

* Réthelyi Miklós (szerk.): Funkcionális anatómia, Medicina kiadó, 2006, ISBN 963-242-564-2

 

{{csonk-dátum|csonk-anat|}}