„Mecklenburg-Elő-Pomeránia” változatai közötti eltérés

A [[Balti-tenger]]nél fekszik, a partvonal erősen tagolt. 1700 kilométernyi tengerpartja a leghosszabb a német tartományok között, de a nyílt tengerrel csak 350 kilométernyi part határos. A part mentén négy nagy ([[Rügen]], [[Poel]], [[Usedom]] és [[Hiddensee]]) és több apró sziget sorakozik. A tengerpart hosszát jelentősen megnövelik a szárazföldhöz kapcsolódó hosszú, homokos [[turzás]]-földnyelvek. A partvonal mentén számos elnyúló öböl, helyi nevén [[sund]] fut végig. A partokkal párhuzamos [[sund]]ok mellett a partvonalra merőlegesen futó mély öblök, [[förde|fördék]] is tagolják a tartomány partvidékét, ilyen a nyugati határon fekvő [[Trawe]] és a [[rostocki kikötő]]t magában foglaló [[Warnow]].

Mecklenburg–Elő-Pomeránia a leglaposabb vidékek közé tartozik [[Németország]]ban. A táj gerincét a tartomány déli szélén végigfutó [[moréna]]sor jelenti. Ennek legmagasabb pontja a tartomány délkeleti szegletében elhelyezkedő ''Helpter Berge'' (''[[magyar nyelv|magyarul]] kb. ''Helpti hegyek''), egy 179 [[méter]] magasra emelkedő morénahalom-vonulat. A délnyugati tartományi határ mellett magasodó, 177 [[méter]] magas ''Ruhner Berge'' morénahalom a második legmagasabb pontja Mecklenburg–Elő-Pomerániának.

Mecklenburg–Elő-Pomeránia az ország tavakban egyik leggazdagabb régiója. A jégkorszaki morénahátságokon több nagy tóvidék alakult ki. [[Mecklenburgi tóháság]]on számtalan kisebb-nagyobb glaciális eredetű tó búvik meg. Ezek között a legnagyobb a [[Müritz]] és a [[Schwerini-tó]], a legkisebbek csupán pár négyzetméteresek. A tartomány 2028 tava összesen 738 km²-t borít. A tartomány területét több kisebb folyó szeli át, amelyek a tóhátság tavaiból erednek, illetve egyes tavakon keresztül is haladnak. Mecklenburg–Elő-Pomeránia délnyugati szeglete az [[Északi-tenger]] vízgyűjtőjéhez tartozik, míg az északi és keleti vidékek a [[Balti-tenger]] vízgyűjtőjén fekszenek. A fő vízfolyások a [[Warnow]], a [[Peene]] és a [[Havel (folyó)|Havel]].