„Kínai naptár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TXiKiBoT (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: ta:சீன நாட்காட்டி
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: yi:כינעזישער קאלענדאר; kozmetikai változtatások
1. sor:
A '''kínai naptár''' egy luniszoláris naptár, mely a [[holdnaptár]]ra és a [[szoláris naptár]]ra jellemző tulajdonságokkal is rendelkezik. Ezt az időmérési rendszert először a babilóniaiak vezették be i. e. 2500 körül.<ref name="afgen.com">http://afgen.com/calendars_time.html</ref> Nem csak [[Kína|Kínában]], hanem számos más ázsiai kultúrában is használják. A nyugati kultúrában azért nevezik kínai naptárnak, mert először a kínaiak fejlesztették ki i. e. 500 körül.<ref name="afgen.com"/> A legtöbb [[Kelet-Ázsia|kelet-ázsiai]] országban a mindennapi tevékenységekhez ma már a [[Gergely-naptár]]at használják, de a hagyományos kelet-ázsiai ünnepek pontos idejének meghatározásához ma is a kínai naptárat használják. Ilyen ünnep például a kínai újév, (春节vagy tavaszi fesztivál, de nem összetévesztendő a [[holdújév]]vel ami számos holdnaptár kezdeti dátuma), a [[sárkányhajó fesztivál]] és az [[őszközepi fesztivál]], a [[csillagászat]]ban pedig ehhez kötik az esküvők vagy a házavatók időpontját. Mivel minden hónap a [[hold]] valamelyik ciklusát követi, használják ezt a holdfázisok megállapításakor is.
 
Kínában a hagyományos naptárat gyakran nevezik [[Xia-dinasztia|Xia]] naptárnak ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínaiul]] 夏曆[[egyszerűsített kínai karakterek|egyszerüsített kínaiul]] 夏历 [[pinjin]] átírással xiàlì), aminek az az alapja, hogy [[A történetíró feljegyzései]]ben azt lehet olvasni, hogy a Xia-dinasztia ideje alatt az év a [[napforduló#Téli napforduló|téli napfordulót]] követő második újhold után kezdődik. (Más ókori kínai dinasztiáknál az év a téli napfordulót követő első vagy harmadik újhold után kezdődött) Ismert még "''mezőgazdasági naptár''" (tradicionális írásal 農曆 egyszerűsített írással 农历 pinjin átírással nónglì) néven is, s ettől megkülönböztetve a Gergely-naptárat hagyományos naptárnak (tradicionális írással 公曆 egyszerűsített írással =公历 pinjin átírással gōnglì) nevezik. A kínai naptár egy újabb neve a [[jin-jang|jin]] naptár (hagyományos írással 陰曆 egyszerűsített írásal 阴历 pinjin átírással yīnlì), amivel a naptár holdas jellegére utalnak, míga a Gergely-naptár a jang naptár (hagyományos írással 陽曆 egyszerűsített írással 阳历 pinjin átírással yánglì), s ezzel a napra történő alapozásra utalnak. A kínai naptárat nevezték még régi naptárnak (hagyományos írással 舊曆 egyszerűsített írással 旧历 pinjin átírással jiùlì), s ezzel akarták megkülönböztetni a később bevezetett például Gergely-naptártól, amit új naptárnak (hagyományos írással 新曆 egyszerűsített írással新历 pinjin átírással xīnlì) hívnak. Hani Wu császár uralkodásától számítva több mint kétezer éven át az volt a megszokott, hogy az újév a téli napfordulót követő második újholdat követően kezdődik.
 
A 2009. év a kínai naptárban az ökör éve, mely 2009. január 26-tól 2010. február 14-ig tart A hagyományok szerint naptárat valamilyen formában már öt évezrede használnak. Régészeti maradványok három és fél évezredes használatra találtak jeleket. Úgy gondolják, ha folyamatosan számoznák az éveket, most korszaktól függően 4705, 4706 vagy 4645 lenne.
 
== Története ==
=== Korai története ===
A kínai naptár legrégebbi nyomait az [[i. e. 2. évezred]]ben uralkodó Shang-dinasztia idejéből fennmaradt jóscsontokon találták meg. Úgy tűnik, ez egy tizenkét hónapból álló luniszoláris évet mutat meg, de néha egy tizenharmadik, esetleg tizennegyedik hónapot is beiktattak, hogy megelőzzék a naptár elcsúszását. A napok feljegyzéséhez már ekkor is használták a hatvanas rendszert. A hagyományok szerint ebben az időben az év a téli napfordulót követő első újhold után kezdődik.
 
15. sor:
Habár a hagyomány úgy tartja, hogy a Zhou naptárban az év a téli napfordulót megelőző újholddal kezdődik, a Tavaszi és őszi évkönyvek azt mutatják, hogy a Jin naptár (amit a Shang dinasztia használt és amiben az év a téli napfordulót követő első újholdkor kezdődik) használatban volt a Kr. e. VII. sz. közepéig és az év kezdete egy hónappal visszatolódott kb. [[i. e. 650]] körül.
 
A Háborúzó Államok Korának kezdetével az asztronómia és matematika fejlődése lehetővé tette a kiszámított naptárak készítését (amibe szabályok szerint iktatnak be hónapokat, napokat és nem önkényesen). A Kr. e. 484-ben kezdődő ''sìfēn'' 四分 (maradék negyed) naptár volt az első kiszámolt kínai naptár. Neve onnan ered, hogy szoláris évet használt, ami 365 <math>\frac {1}{4} </math> napból állt (hasonlóan a Kr. e. 1. századi római Julianus naptárhoz) és egy 19 éves (235 hónapos) periódust, amit nyugaton Metóni évhossznak ismernek.
 
[[Kr. e. 256]]-ban, mikor az utolsó Zhou király átadta területeit Qinnek, egy új naptárt (a Qin naptárt) kezdték használni. Ez megtartotta a Sifen naptár alapelveit, kivéve, hogy az év egy hónappal korábban kezdődött (a téli napéjegyenlőség előtti második újhold, ami most az év második hónapjára esik). A Qin naptárt a Qin dinasztia alatt használták és a nyugati Han dinasztia kezdetén.
162. sor:
[[vi:Lịch Trung Quốc]]
[[wuu:农历]]
[[yi:כינעזישער קאלענדאר]]
[[zh:農曆]]
[[zh-classical:農曆]]