„Sztroganov család” változatai közötti eltérés

a
 
==== Szergej Grigorjevics Sztroganov ====
[[Kép: Портрет Строганова Александра Сергеевича.jpg|bélyegkép|140px|Alekszandr Szergejevics Sztroganov]]
A legfiatalabb fiú, Szergej (1707–1756) lelkes művészetpártoló és műgyűjtő volt. Rasztrelli, az orosz főváros híres építésze tervezte [[szentpétervár]]i palotáját, melyben gazdag képtárat rendezett be.
*Fia, Alekszandr Szergejevics (1733 vagy 1736–18111733–1811) két évig a genfi egyetemen tanult, több nyugati nyelven beszélt, 1761-ben Mária Terézia a Római birodalom grófja címet adományozta neki, 1798-ban hazájában is grófi méltóságra emelkedett. Az Államtanács tagja, 1800-tól a szentpétervári Művészeti Akadémia elnöke volt. Első házassága III. Pál cár kancellárja, M. I. Voroncov gróf lányával sikertelen volt. Felesége politikaiPolitikai jellegű nézeteltérések miatt 1764-benfelesége elhagyta és rövidesen meghalt. Második felesége, Jekatyerina Trubeckaja hercegnő Párizsban szülte meg fiukat, Pavelt, ám hamarosan egy szépfiú kedvéért elhagyta a családot. Alekszandr Szergejevics fia nevelésében és a művészetpártolásban keresett vigaszt, többek között a festő Levickijnek, az állatmeséiről hírest Krilovnak és a költő Gyerzsavinnak nyújtott anyagi támogatást. Életének utolsó évtizedét a szentpétervári Kazanyi székesegyház építésének szentelte, amire saját vagyonából is sokat áldozott. Hatalmas vagyona ellenére – csupán a Perm-vidéki földbirtokain 18 000 jobbágya volt – fiára jelentős adósságokat hagyott.
**Fia., Pavel Alekszandrovics (1774–1817) Párizsban született. I. Sándor cár egyik tanácsadója, az Államtanács tagja volt. Szenátor létére a svédekkel vívott háború miatt önkétesként jelentkezett a hadseregbe, később többek között a Borogyinói csatában is részt vett. Fia egy ütközetben vesztette életét és utóda nem volt; lánya, Natalja egy távoli rokonához, Szergej Grigorjevics Sztroganovhoz ment feleségül, aki így a grófi cím birtokosa lett.
 
== Források, jegyzetek ==