„Galloanserae” változatai közötti eltérés

Az anatómiai és molekuláris hasonlóságok vizsgálata arra utal, hogy a lúd- és tyúkalakúak közeli evolúciós rokonok; együtt alkotják a ''Galloanserae'' (eredetileg: Galloanseri) [[klád]]ot.<ref>Sibley, C, Ahlquist, J. & Monroe, B. (1988)</ref>. A klád [[monofiletikus]]ságát morfológiai vizsgálatok és DNS-szekvencia-adatok is alátámasztják,<ref>Chubb, A. (2004)</ref>, továbbá a [[retrotranszpozon]] [[retrotranszpozon marker|markerek]] is erre utalnak.<ref>Kriegs ''et al.'' (2007)</ref>.

A ''Galloanserae'' az [[újmadárszabásúak]] ''(Neognathae)'' első fejlődési vonala. A fennmaradt csekély számú [[fosszília]] alapján általánosan elfogadott az a nézet, hogy a [[kréta (időszak)|kréta kor]] végére széles körűen elterjedtek, sőt, a modern madarak uralkodó csoportjává váltak. A fosszíliák, mint pl. a ''[[Vegavis]]'' arra utalnak, hogy a mai [[lúdalakúak]]tól jelentősen nem eltérő – noha egy kihalt leszármazási vonalba tartozó – madarak a (nem madárszerű) [[dinoszauruszok]] kortársai voltak. Ellentétben a [[morfológia]]ilag konzervatívabb [[tyúkalakúak]]kal, a lúdalakúaknál kialakult a víz szűrésével történő táplálkozás és számos, ehhez az életmódhoz kapcsolódó [[autapomorfia]] fejlődött ki bennük. A lúdalakúak különlegesen fejlett táplálkozási módszerei, valamint a korai lúdalakúak ''([[Presbyornis]])'' és a [[gázlómadarak]] hasonlósága egyes tudósokat arra indított, hogy az ''Anseriformes'' rendet inkább a [[lilealakúak]]kal ''(Charadriiformes)'' egyesítsék.<ref>Benson, D. (1999)</ref><ref>Feduccia, A. (1999)</ref>. A későbbi kutatások eredményei azonban a ''Galloanserae'' kládot támogatták nagyon erősen.