„Ljudmila Mihajlovna Alekszejeva” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Források: form |
a →Életútja: link |
||
3. sor:
== Életútja ==
A [[Moszkvai Állami
1952-ben belépett a kommunista pártba, [[Sztálin]] halála és [[Berija]] lelepleződése után világnézeti válságba került. Moszkvai lakása az ún. „másként gondolkodók” találkozóhelyévé, [[szamizdat]] raktárrá változott. Társaival fellépett az emberi jogok védelmében, 1967-1968-ban petíciókampányban vett részt a politikai okból perbefogottak jogainak tiszteletbentartása érdekében. Jogvédő tevékenysége miatt 1968-ban a szerkesztőségből elbocsátották, kizárták a pártból. Több alkalommal kihallgatásra vitték, házkutatást tartottak lakásán.
Jurij Orlov javaslatára 1976-ban a szerveződő Moszkvai Helsinki Csoport (orosz kezdőbetűi: MHG) tagja lett, mely az 1976-os [[Helsinki Záróokmány]] előírásainak betartására ügyelt a Szovjetunióban. 1977 elején kénytelen volt disszidálni, az [[USA]]-ban telepedett le. Itt a csoport külföldi képviselője volt, történeti munkáin, emlékiratain dolgozott, cikkeket írt. 1993-ban hazatért, nem sokkal később a Moszkvai Helsinki Csoport elnökévé választották. Egy ideig társelnöke volt az Összoroszországi Polgári Kongresszusnak és 1998-2004 között elnöke az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetségének.
Mintegy 100 röpirata, cikke jelent meg az emberi jogok kérdéséről. Még az USA-ban írta ''Isztorija inakomiszlija v SZSZSZR. Novejsij period.'' („A másként gondolkodás története a Szovjetunióban. Újabb időszak.”) című művét, 1990-ben ugyanott adták ki emlékiratait ''The Thaw Generation'' („Az olvadás nemzedéke”) címen.
|