„Címerábra” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Részleges helyesírási javítások (3. csoport: i/í) kézi ellenőrzéssel (tudtam én, miért hagyom ezt a csomagot a végére...) |
||
64. sor:
A szimbólumok rendszeréhez tartozik az is, hogy egy adott címerábra hányszor fordul elő a pajzson, mert a számoknak is külön jelentése lehet. A különféle szimbólumok fontos szerepet töltenek be a Bibliában, különösen a Kinyilatkoztatásban, mely a legnagyobb hatást gyakorolta a középkori ikonográfiára, mely szerint Isten a világot a számok használatával teremtette meg. Órigenész és Szt. Ágoston, valamint a Biblia glosszátorai minden számnak külön jelentést tulajdonítottak. A középkori emberekre hatással volt a geometria és az aritmetika, melyeket a trivium részeként tanítottak, miként azt Olivier Beigbeder kifejti (Lexique des Symboles. Paris1969).
Az 1-es egység, egyaránt kifejezi az emberi és isteni jelleget. A 2-es az ellentétek egységét fejezi ki (test és lélek stb.), míg a manicheizmuson alapuló albigens nézetekben az ellentétes princípiumok (jó és rossz, férfi és nő stb.) kifejeződése, melynek egyik megjelenítése lehet a [[szembenéző]] [[helyzet]] a heraldikában. A 3-as a Szentháromság száma, melyet az egyenlőszárú háromszög fejez ki, melynek éle a heraldikában lefelé mutat és így három címerábra esetén a szokásos helyzetük kettő fent, egy lent. A 4-es a négy evangélista, a négy paradicsomi fölyó, a világ négy sarkának a száma, ha tehát a pajzson négy címerkép látható, kétféleképp rendezhetők el, keresztalakban, mely Jézus keresztjére emlékeztet vagy négyzetalakban, ami azt az óhajt jelképezi, hogy Jézus királysága a világ mind a négy sarkára kiterjedjen. Az 5-ös Dávid öt kavicsát, Jézus öt sebét, az öt érzékszervet, jelenti, melynek heraldikai ábrázolása a harántkeresztes forma. A 6-os megfelel a teremtés hat napjának. Az első három nap Isten megteremtette az élettelen dolgokat, majd a másik három napon az élőlényeket. Ennek heraldikai megfelelője a címerképek két hármas oszlopban történő ábrázolása. A 7-es az Apokalipszis fokozatainak felel meg. Mágikus szám, mely megegyezik a hét napjaival, a hét emberi életkornak, a hét kegyelemnek, szentségnek, az imádság hét kánoni órájának, a hét görög bölcsnek, a tudás hét tárgyának (trivium és quadrivium). A heraldikában a címerképek elrendezhetők a pajzs széle mentén, két hármas oszlopban, fent egy címerábrával, három sorban (2-3-2) stb. A 8-as a keresztelő utáni újjászületést jelképezi, mely a heraldikában a rámára helyezett címerképek alakjában jelenik meg. A 9-es a z angyalok három csoportjának száma, a Szentháromság háromszorosa. A heraldikában általában három oszlopba rendezett címerképekként jelenik meg. A 10-es a tízparancsolat, a száma. A heraldikában különféle csoportokban elrendezett
==A címerábrák identifikálása==
|