„Címerábra” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Részleges helyesírási javítások (3. csoport: i/í) kézi ellenőrzéssel (tudtam én, miért hagyom ezt a csomagot a végére...)
64. sor:
A szimbólumok rendszeréhez tartozik az is, hogy egy adott címerábra hányszor fordul elő a pajzson, mert a számoknak is külön jelentése lehet. A különféle szimbólumok fontos szerepet töltenek be a Bibliában, különösen a Kinyilatkoztatásban, mely a legnagyobb hatást gyakorolta a középkori ikonográfiára, mely szerint Isten a világot a számok használatával teremtette meg. Órigenész és Szt. Ágoston, valamint a Biblia glosszátorai minden számnak külön jelentést tulajdonítottak. A középkori emberekre hatással volt a geometria és az aritmetika, melyeket a trivium részeként tanítottak, miként azt Olivier Beigbeder kifejti (Lexique des Symboles. Paris1969).
 
Az 1-es egység, egyaránt kifejezi az emberi és isteni jelleget. A 2-es az ellentétek egységét fejezi ki (test és lélek stb.), míg a manicheizmuson alapuló albigens nézetekben az ellentétes princípiumok (jó és rossz, férfi és nő stb.) kifejeződése, melynek egyik megjelenítése lehet a [[szembenéző]] [[helyzet]] a heraldikában. A 3-as a Szentháromság száma, melyet az egyenlőszárú háromszög fejez ki, melynek éle a heraldikában lefelé mutat és így három címerábra esetén a szokásos helyzetük kettő fent, egy lent. A 4-es a négy evangélista, a négy paradicsomi fölyó, a világ négy sarkának a száma, ha tehát a pajzson négy címerkép látható, kétféleképp rendezhetők el, keresztalakban, mely Jézus keresztjére emlékeztet vagy négyzetalakban, ami azt az óhajt jelképezi, hogy Jézus királysága a világ mind a négy sarkára kiterjedjen. Az 5-ös Dávid öt kavicsát, Jézus öt sebét, az öt érzékszervet, jelenti, melynek heraldikai ábrázolása a harántkeresztes forma. A 6-os megfelel a teremtés hat napjának. Az első három nap Isten megteremtette az élettelen dolgokat, majd a másik három napon az élőlényeket. Ennek heraldikai megfelelője a címerképek két hármas oszlopban történő ábrázolása. A 7-es az Apokalipszis fokozatainak felel meg. Mágikus szám, mely megegyezik a hét napjaival, a hét emberi életkornak, a hét kegyelemnek, szentségnek, az imádság hét kánoni órájának, a hét görög bölcsnek, a tudás hét tárgyának (trivium és quadrivium). A heraldikában a címerképek elrendezhetők a pajzs széle mentén, két hármas oszlopban, fent egy címerábrával, három sorban (2-3-2) stb. A 8-as a keresztelő utáni újjászületést jelképezi, mely a heraldikában a rámára helyezett címerképek alakjában jelenik meg. A 9-es a z angyalok három csoportjának száma, a Szentháromság háromszorosa. A heraldikában általában három oszlopba rendezett címerképekként jelenik meg. A 10-es a tízparancsolat, a száma. A heraldikában különféle csoportokban elrendezett tizestízes címerképekként jelenik meg (pl. 4-3-2-1). A 11-es a tízparancsolat túlhaladását, a bűnt, a jogtalanságot jelképezi, másrészt azon apostolok számának is megfelel, akik Júdás árulása után hűek maradtak Jézushoz. Ezért a legjobban jelképezi az emberi erényeket és hibákat is. A 12-es az apostolok és Herkules, az év hónapjainak száma. A 13-as szerencsétlen szám, melyet az eredendő bűnnel hoznak összefüggésbe. A 14-es szám a Bibliában genealógiai értelmű, mert Máté evangéliuma Jézus genealógiájával kezdődik, mely 14 generációban három fázison át tart. A heraldikában általában ez a legnagyobb használatos szám. Ennél több címerkép feltüntetése vagy pajzstagolás alkalmazása a pajzson már értelmetlen, mert a jelképek túlzottan kicsivé válnak.
 
==A címerábrák identifikálása==