„Drótszőrű német vizsla” változatai közötti eltérés

== Története ==

<br /> Munkájuk az '''Albrecht zu Solms und Braunfels''' herceg által is megfogalmazott ''„ Teljesítménnyel a típushoz!”'' ''(„durch Leistungsfähigkeit zum Typus")'' elv jegyében zajlott, igazi [[németek|német]] precizitással és célszerűséggel. Ezen mondat mai napig a német vizsla tenyésztők jelszava maradt.

1873-ban kerül Solms herceg udvarába, egy fiatal, lelkes holland vadász és tenyésztő, '''Eduard Karel Korthaals'''. A herceg, megbízza [[kennel]]je és tenyészete vezetésével. Ez volt akkoriban [[Németország]] egyik leghíresebb [[vadászkutya]] tenyészete, melyben főleg angol vizslák (pointerek) voltak, ugyanakkor engedélyezte a fiatal Korthaalsnak, hogy griffonok tenyésztésével is foglalkozzon. Korthaals-nak sikerül végeredményben stabilizálni és letisztítani egy kutyafajtát, melyet ma

[[drótszőrű griffon]] néven ismerünk. A griffon elismerése önálló fajtaként, végül is [[Franciaország]]ban valósul meg.

<br /> Válaszként a griffon elismerésére, mint francia kutyafajta, a németek elhatározzák, hogy kitenyésztenek egy igazi, 100 százalékban német, vizslafajtát.

<br /> Lelkes tenyésztők, '''Freiherr Sigismund von Zeidlitz und Neukirch''', ismertebb nevén '''dr. Hegewald''' vagy '''Hegewald mester''', vezetésével a következő években kidolgoznak egy tenyésszabályzatot, egy teljesítmény bírálattal összefűzve, amelyet most '''Nemzetközi Hegewald''' néven ismerünk (német nevén '''Hegewald Zuchtprüfung'''). Ezen tenyészvizsga keretében, melyet mai napig megrendeznek évente [[Németország]]ban, elbírálják a kutyák vadmegálló képességét, az elhozást, a nyomkövetést (csapázást), a vízi munkát, a kooperációs készséget, valamint a kutyák küllemét. Hegewaldot tartják tulajdonképpen a drótszőrű német vizsla ''„lelki atyjának”'', de nevéhez fűződik a '''pudelpointer''' kialakítása is.

<br />1902 májusában megalakul a '''Drótszőrű Német Vizsla Szövetség (Verein Deutsch Drahthaar vagy VDD'''), egyesület mely akkoriban magába foglal más durva szőrű fajtákat is, az egyesület első elnökévé pedig '''Alexander Lauffs'''-t választják. A vezetése alatt egy maroknyi odaadó tenyésztő, '''Koch, Meier és Kohlhase''', kezdte el azt a nehéz munkát, hogy a meglévő génállományba, belevitték a '''[[szálkásszőrű német vizsla]]''' génállományát. Az így létrejött egyedeket majd Hegewald '''pudelpointerével''' keresztezték. A testméret (a létrejött kutyák túlságosan magasak voltak) és az aljszőrzet javítására pedig a '''[[korthals-griffon]]t''' is bevonták a tenyésztésbe, majd végezetül pedig, a fedőszőrzet, az orrjóság és a keresési stílus stabilizálására pedig a [[rövidszőrű német vizsla]] is hozzájárult a fajta kialakulásához.

<br />Ezek az emberek idealisták voltak, és sokat áldoztak fel az új fajta fejlesztéséért. Együtt dolgoztak, e mottó alatt: ''„a legjobb kutyám van, csak még nem elég jó”'', és ezzel elindították a '''drótszőrű német vizsla''' komoly tenyésztését. Ez a szervezet sok vihart kavart szakmai berkekben. A szaksajtóban arról cikkeztek, hogy elérhetetlen igényekkel szeretne létrehozni egy ''"fantomkutyát"''. – Sokáig nem kezelték és el sem ismerték külön szőrváltozatként a drótost. A német '''Vadászkutya Szövetség''' az 1900-as évek elején felismerte, a drótszőrűben rejlő értékeket. A kutyáknak és a tenyésztőknek is lehetőséget adtak bizonyítani a rátermettségüket. Ekkor kezdték el regisztrálni a fajta egyedeit, mint német mindenes használati vadászkutyát.

<br />A következő említésre méltó szakasz talán a drótszőrűek életébe a II. világháborút követő időszak. Ekkor kezdett igazán ismerté válni és honosodott meg a világ minden táján. Azóta is töretlen népszerűségnek örvend, mind anyaországában, mind a nagyvilágban.

<br />Az így létrejött [[vadászkutya]] igen kemény, az idő viszontagságait jól tűrő, sokoldalú, igazi ''"mindenes"'' [[fajta]]. Kialakulása tehát bizonyos pontig megegyezik a rövidszőrű német vizslával, de végeredményben egy teljesen különálló fajtáról van szó. A drótosoknak nagyfokú a kijelölt feladataik iránti szenvedélyük, - ami nem más, mint a vadászat eredményességét segíteni – nagy kitartással képesek megvalósítani a feladatokat, mindamellett temperamentumuk kézbentartható marad marad munka közben is.

== Külleme és jelleme ==

* '''Általános megjelenés'''

harmonikus. Törzshosszúsága megegyezik a marmagassággal, de a szukák lehetnek valamivel hosszabbak. A kanok marmagassága 61-68 cm, a szukák alacsonyabbak 57-64 cm. Súlya kb. 25-32 kg.

* '''Jelleme'''

* '''Fej'''

* '''Nyak'''

* '''Törzs'''

* '''Szín és szőrzet'''

<br />Színváltozatok:

* barnán spriccelt, folttal, vagy anélkül

* feketén spriccelt, folttal, vagy anélkül

* barna fehér mellfolttal vagy anélkül

* világos spriccelt

* '''Hibák'''

== Alkalmazása ==

<br />A klasszikus angol vizslázásnál , az [[angol vizsla|angol vizslák]] feladata a vad felkeresése és megmutatása a vadász számára.

A keresés szagnyomok alapján történik, általában légszimattal. Mikor a kutya a vad szagát megtalálja, óvatosan, valósággal [[macska]] módjára, igyekszik hozzá közeledni, mintegy „ráhúzz” a vadra. Biztonságos távolságban, anélkül hogy felzavarná, viszont megáll és a [[kutya]] kimerevedik. Ezt a jellegzetes jelzést, mikor a kutya felemelt mellső lábbal kimerevedik és az orra a vad irányába mutat, egész teste megfeszül, hívja a vadásznyelv vadmegállásnak, vagyis a „ kutya állja a vadat”. Ezáltal a vadász időt nyer, felkészül a lövésre, és nyugodtabban tud a vadhoz közeledni, mivel az a kutyára figyel. Ekkor parancsra, vagy a vadász közeledtére, a kutya felkelti a [[vad]]at és hasal, majd következik a lövés. Szerencsés esetben a lövés talált, de az angol vizslák feladata ezzel véget is ért, ugyanis a vad megtalálása és elhozása már a [[retriever]]ek feladata. Az angol vadászmódszerek szerint két kutyára van szükség az apróvad vadászatához.

A [[németek]] praktikusan közelítették meg a kérdést: „Egy lövéshez két kutya…?!”. Miért ne lehetne olyan [[kutyafajta|kutyafajtát]] kitenyészteni, mely nemcsak több feladatot képes egyszerre ellátni, ezáltal több vadászati módszerhez használható, ugyanakkor szükséghelyzetben meg tud felelni olyan kihívásoknak is, melyek nem tartoznak szorosan a munkakörébe? Nos, így született meg a német vizsla, amely a fentebb leírt dolgokon kívül, elvégzi a retriverek feladatát is, vagyis megkeresi és terítékre hozza az elejtet vadat, úgy szárazon, mint vízből is, majd azt szájában tartva, míg gazdája el nem veszi, ülve átadja.

== Rokon fajták ==

* [[rövidszőrű német vizsla]]

* [[hosszúszőrű német vizsla]]

* [[szálkásszőrű német vizsla]]

* [[weimari vizsla]]

* [[korthals-griffon]]

== Külső hivatkozások ==

== Forrás ==