Wikipédia

„Misztrász” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a „Görögország világörökségi helyszínei” kategória hozzáadva (a HotCattel)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Misztra''' (görögül Μυστράς) bizánci eredetű romfalu a mai [[Görögország]] területén, a [[Peloponnész]] félszigeten, az ókori[[ókor]]i Spártától néhány kilométerre.▼
{{forma|1=}}
▲Misztra (görögül Μυστράς) bizánci eredetű romfalu a mai Görögország területén, a Peloponnész félszigeten, az ókori Spártától néhány kilométerre.
 
Misztra története a negyedi keresztes háborúval (1202 bis 1204) kezdődik. I. Villehardouin Geofroi családja a franciaországi Bar-sur-Aube mellelől, Champagne grófságból származik és lett a kereszteshadjárat után, miután a lovagok az egész félszigetet meghódították az Akháj Fejedelemség ura. A trónon követte fia II. Villehardouin Geofroi (uralkodott 1218 - 1246), aki az ókori Spárta romjai között tartott udvart. Testvére II. (Villehadrouin) Vilmos (uralkodott 1246 - 1278) meghódította egész Lakóniát és elrendelte Misztra erődítményének kiépítését 1249-ben. További várak álltak még Monemvasziában és valószínűleg Tigani félszigetén. II. Vilmost 1259-ben a niceai bizánci császár csapatai elfogták és csak a misztrai erősség és a többi vár kiadásával tudta megvásárolni szabadságát. Spárta görög lakói, akiknek elegük volt a keresztesek idegen uralmából, áttelepültek a három kilométernyire lévő Misztrába. A vár alatt virágzó város alakult ki, amelynek virágkorában több tízezer lakosa volt. ▼
 
▲Misztra története a negyedi[[negyedik keresztes háborúvalháború]]val (1202 bis 1204) kezdődik. [[I. Villehardouin Geofroi]] családja a franciaországi [[Bar-sur-Aube]] mellelől, [[Champagne]] grófságból származik és lett a kereszteshadjárat után, miután a lovagok[[lovag]]ok az egész félszigetet meghódították az [[Akháj Fejedelemség]] ura. A trónon követte fia [[II. Villehardouin Geofroi]] (uralkodott 1218 - 1246), aki az ókori [[Spárta]] romjai között tartott udvart. Testvére [[II. (Villehadrouin) Vilmos]] (uralkodott 1246 - 1278) meghódította egész Lakóniát és elrendelte Misztra erődítményének kiépítését 1249-ben. További várak álltak még Monemvasziában[[Monemvasziá]]ban és valószínűleg [[Tigani]] félszigetén. II. Vilmost 1259-ben a niceai[[nicea]]i [[bizánci császár]] csapatai elfogták és csak a misztrai erősség és a többi vár kiadásával tudta megvásárolni szabadságát. Spárta görög lakói, akiknek elegük volt a keresztesek idegen uralmából, áttelepültek a három kilométernyire lévő Misztrába. A vár alatt virágzó város alakult ki, amelynek virágkorában több tízezer lakosa volt.
 
== Forrás ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Misztrász”