„Bozsok” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
30. sor:
== Története ==
A község területén a [[régészet]]i leletek tanúsága szerint már a [[kőkorszak]]ban is éltek emberek. A [[kelták]] idején a község területe a közeli Szent Vid várához tartozott. A Sibrik-kastély helyén egy [[Római Birodalom|római]] [[castrum]]ot sejtenek a történészek, mely az egykori vízvezeték őrzését is ellátta. A római korban innen vezették a vizet a tartományi székhelyre [[Szombathely#A_v.C3.A1ros_.C3.B3kori_t.C3.B6rt.C3.A9nete_.28Savaria.29|Savaria]] városába. Ennek a [[vízvezeték]]nek egy feltárt darabja ma [[Bucsu]] község határában megtekinhető. A [[népvándorláskor|népvándorlás]] időszakából a község határában az Irtási dűlőben [[1874]]-ben kiszántott [[hunok|hun]] aranycsat maradt fenn. A falut átszelő Arany-patak vízében a középkorban feltehetően aranyat mostak. A települést [[1273]]-ban [[IV. László]] oklevelében ''"villa Bosuk"'' néven említik először.
Már a [[13. század]]ban [[Szent Vid]] várával együtt a [[Kőszegi család]] tulajdona volt. Később a Németújváriaké, majd [[1405]]-től a Garaiaké, [[1445]]-ben [[III. Frigyes német-római császár]] foglalta el. Visszafoglalása után a király hívének, [[Bornemissza János]]nak adta, akitől azt hozományként ''Dőlt szöveg''''Bagossy
Vályi András így ír a községről:''"BOSOK. Buschendorf. Horvát, és német falu Vas Vármegyében, birtokosa Gróf Batyáni Uraság, a’ kinek szép kastéllya vagyon itten. Ebben tőlte életének utólsó 256esztendeit özvegy Palatinusné Gróf Battyáni Lajosné Aszszony, született Kinszky Gróf Aszszony. Igen gyönyörű a’ fekvése Rohontztól egy, Kőszegtöl két órányira. Meglehetős termékeny földgyei vannak, réttyei jók, erdeje tűzre, és épűletre elég, [[szőlő|szõleje]] rész szerént a’ határban, rész szerént kivül, [[malom|malmai]] szint úgy; Köszögön, és [[Rohonc]]zon piatzozása, első Osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
| |||