„Rejtő Sándor (gépészmérnök)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Formázások + a "Magyar embert ritkán ért még ekkora meglepetés.", mivel kötve hiszem, hogy erre van megbízható forrás, és nem enciklopédikus. |
|||
21. sor:
Itt munkatársa volt – a később szintén világhírűvé vált – [[Csonka János]] is.
Alapítója volt a [[Magyar Anyagvizsgálók Egyesületé]]nek, megindította és szerkesztette annak közlönyét.
27 ⟶ 26 sor:
Az [[1896-]]ban tartott kongresszuson azt az elvet mondta ki, hogy minden feszültség helyettesíthető valamely vele összetartozó más feszültséggel.
Tudományos előadásait a külföld is honorálta. Az egyesület [[1912]]. évi New York-i kongresszusán tiszteletbeli elnöki tisztet töltött be.
[[1912]]-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja,
37 ⟶ 34 sor:
Néhány évvel halála előtt innen kapta meg a rangos [[Rákosi Jenő]] díjat.
[[1927]] őszén a [[Királyi József Műegyetem]] okleve 50 éves jubileuma alkalmából arany diplomával tüntette ki, mivel egyidejűleg
Oktató, kutató és – mint az első iparfelügyelő – gyakorlati iparszervezői működése különösen a textilipar fejlesztése terén volt eredményes.
52 ⟶ 47 sor:
Külföldön azért ismerték el, mert Ő le merte írni azt, amit lát és kísérleti eredményei vágnak a gyári adatokkal.
▲a Magyar Mérnök és Építészegylet [[1897]]-ben [[Hollán díj]]jal,
Tagja volt a szabadalmi tanácsnak, majd felsőbíróságnak addig, amíg az meg nem szűnt.
Fő tudományterülete az anyagvizsgálat volt. A szerkezeti anyagok viselkedésére vonatkozó elmélete nagy érdeklődést és sok vitát váltott ki. Elsőnek mutatott rá, hogy a fémes anyagok tulajdonságai az anyagszerkezetük függvénye. Elmélyedt kutatásokat folytatott a fém-, fa-, textil-, papír- és malomipar technológiáinak területén, színvonalas előadásokat tartott a gépészmérnök hallgatóknak.
Fő műve (a több kiadást megért s részben németül is megjelent elméleti mechanikai technológiai kézikönyve) mellett számos önálló eredményeket tartalmazó tanulmánya jelent meg a hazai és külföldi szaksajtóban.
Eredményes oktató és kutató munkássága mellett puritán, emberséges életszemlélete és hazafiassága a magyar műszaki társadalom elismert alakjává emelte.
Kezdeményezéseit külföldön is elismerték és bevezették, több eljárás és általa szerkesztett műszer a nevét viseli.
80 ⟶ 66 sor:
* A fémek kimerülése (Magyar Mérnök és Építész Egyesület Közlönye.1910);
* Az elméleti mechanikai technológia alapelvei… (I – IV., Bp., 1915 – 23);
* Einige Prinzipien der theoretischen Mechanischen Technologie der Metalle (Berlin, 1927)
| |||