|
A '''sztenderd''' ( vagy '''standard''') nyelvváltozat olyan [[dialektus]], amelyben [[sztenderdizáció]] játszódott le, és amely autonómmá vált. Magyarán a sztenderd abban különbözik a nemsztenderd dialektusoktól, hogy nemcsak implicit normája, hanem mesterségesen létrehozzott, kodifikált (vagyis általános és helyesírási szótárakban, nyelvtanokban, nyelvhelyességi kézikönyvekben rögzített, „törvényesített”) explicit normája is van. A sztenderd dialektust többnyire az írott szövegekben használjákha nyelvtanokban és a szótárakban, azés úgynevezetthogy használata művelta anyanyelvi[[politika]]i beszélőkés/vagy beszélik,a ezt[[gazdaság]]i tanítjákés/vagy a [[kultúra|kulturális]] javakat/hatalmat gyakorló társadalmi csoportokhoz kötődik. Ez az iskolákbanoka ésannak, hogy például az adottiskola vagy a [[nyelvművelés]] a sztenderd használatát mint egyetlen „helyes” nyelvet tanulóköveteli meg a beszélőktől, jóllehet a sztenderd nyelvváltozat nem anyanyelviminden helyzetben alkalmas eszköze az érintkezésnek, használata ugyanúgy csak meghatározott helyzetekre korlátozódik, mint bármely beszélőknekmás isnyelvváltozaté.
A magyar sztenderdnek nincs egyetlen kiválasztott [[kiejtésváltozat]]a, amely ehhez a dialektushoz társulna, de [[szókincs]]ét és [[nyelvtan]]át szótárakban (például a ''Magyar értelmező kéziszótár-''ban), illetve nyelvtanokban (például ''A mai magyar nyelv rendszere'' című akadémiai nyelvtanban) kodifikálták.
A sztenderd nyelvváltozat mint [[szociolingvisztika]]i terminus nem feleltethető meg sem az ''[[irodalmi nyelv]]'', sem az ''(igényes) [[köznyelv]]'' kifejezésnek (ugyanis ez utóbbiakkal szemben a ''sztenderd'' egy létező [[nyelvváltozat]] neve), de a hétköznapi nyelvhasználatban és a hagyományos nyelvészetben újabban – tévesen – szinonimaként használják őket.
A sztenderd változat társadalmi tekintélye nem belső sajátosságaiból, tökéletességéből származik, nem is a sztenderdizációnak, hanem a [[sztenderdizáció]] megtörténtének a következménye. Más szavakkal: a sztenderd nem attól jobb, hogy kodifikálták, hanem hogy az emberek tudják róla, hogy ennek a szabályai szerepelnek a nyelvtanokban és a szótárakban, és hogy használata a [[politika]]i és/vagy a [[gazdaság]]i és/vagy a [[kultúra|kulturális]] javakat/hatalmat gyakorló társadalmi csoportokhoz kötődik. Ez az oka annak, hogy például az iskola vagy a [[nyelvművelés]] a sztenderd használatát mint egyetlen „helyes” nyelvet követeli meg a beszélőktől, jóllehet a sztenderd nyelvváltozat nem minden helyzetben alkalmas eszköze az érintkezésnek, használata ugyanúgy csak meghatározott helyzetekre korlátozódik, mint bármely más nyelvváltozaté.
'''Forrás:'''
|
