„III. Ramszesz” változatai közötti eltérés

|Előd=[[Széthnaht]]

|Utód=[[IV. Ramszesz]]

|Uralkodása=i. e. 1182–1151

|Apja=[[Széthnaht]]

|Anyja=[[Tije-Mereniszet]]

Bár III. Ramszesznek sikerült Egyiptomot megvédenie több katonai támadás ellen is, uralkodása alatt már megfigyelhetőek voltak azok a válságjelenségek, amelyek a XX. dinasztia és az újbirodalom bukását okozták. Ramszesz uralkodása alatt történt a történelem első ismert, szervezett [[sztrájk]]ja, valamint arról is tudunk, hogy a fáraó ellen összeesküvést terveztek, amelyben egyik felesége és fia is szerepet játszottak.<ref>Shaw, op.cit., pp.320-321</ref>

 

A dinasztiaalapító [[Széthnaht]] fáraó és főfelesége, [[Tije-Mereniszet]] királyné fia volt. Testvérei nem ismertek. Apjáról és anyjáról is feltételezik, hogy rokonságban állt a [[XIX. dinasztia|XIX. dinasztiával]], de ez egyelőre még egyikükről sem bizonyított.<ref>{{dodson}}, p.186</ref>

 

Széthnaht a XIX. dinasztia utolsó uralkodója, [[Tauszert]] legyőzése után lépett trónra, azonban rövid uralkodás után meghalt, és viszonylag stabil és békés államot hagyott fiára.<ref name="S319">Shaw, op.cit., p.319</ref>

 

Uralkodása kezdetének és végének évszámaként több is felmerült, i. e. 1182–[[I. e. 1150-es évek|1151]],<ref>{{Kákosy}}, p.393</ref> 1184–[[I. e. 1150-es évek|1153]]<ref name="S319" /> és 1186–[[I. e. 1150-es évek|1155]]. Ez utóbbi annak a datálásnak az eredménye, ami az [[izland]]i [[Hekla III]] vulkán [[I. e. 1150-es évek|i. e. 1159-es]] kitöréséhez viszonyítja, aminek hatása egészen Egyiptomig elért és rossz termést okozott. Mivel ismert, hogy 29. uralkodási évében a királynak nehézségei támadtak a [[Dejr el-Medina]]-i munkások élelmezésével kapcsolatban, 28. vagy 29. uralkodási éve i. e. 1159-re eshetett (az egy év eltérés annak köszönhető, hogy Egyiptom magtárai egy szűkös évben még el tudták látni a népességet, de tovább már nem biztos).

 

Az [[Ókori egyiptomi naptár|egyiptomi naptár]] szerint Ramszesz ''semu'' évszak I. hónapja 26. napján lépett trónra és 32. uralkodási évében, ''semu'' évszak III. havának 15. napján halt meg, 31 év 1 hónap és 19 nap uralkodás után.<ref>E.F. Wente & C.C. Van Siclen, ''A Chronology of the New Kingdom'' in: Studies in Honor of George R. Hughes, (SAOC 39) 1976, p.235, ISBN 0-918986-01-X</ref>

 

Ebben az időszakban nagy változások zajlottak a Közel-Keleten. A [[tengeri népek]] támadásai miatt Egyiptom szövetségese, a [[Hettita Birodalom]] elpusztult, [[Szíria]] és [[Palesztina]] vidékét a ''peleszetek'' (Palesztina névadói), a ''tjakarok'' a ''sardanák'' és a ''danunák'' szállták meg, meghódították [[Ugarit]]ot, [[Alala|Alalát]], [[Karkemis]]t, [[Arzawa|Arzawát]]. Nyilvánvalóan Egyiptom volt az igazi céljuk. Az egyiptomiak tisztában voltak a veszéllyel, és megerősítették a veszélyeztetett északi területeket.<ref name="K168">Kákosy, op.cit., p.168</ref><ref>Shaw, op.cit., pp.319-320</ref>

 

Ramszesz kereskedelmi expedíciókat is indított: egyet a [[tömjén]] miatt fontos [[Punt]]ba (lehetséges, hogy [[Hatsepszut]] expedíciója óta ez volt az első), egyet pedig [[Atika|Atikába]], a timnai rézbányák felé.<ref name="S320" />

 

Ramszesz uralkodása alatt több háború is zajlott, a líbiaiak és a tengeri népek ellen. Egyiptom mindből győztesen került ki. Ötödik uralkodási évében kellett először megküzdenie a [[líbia]]iakkal, akik már korábban, [[Merenptah]] fáraó idején is betörtek Egyiptomba. A líbiaiak három törzse – a [[libu]]k, [[szeped]]ek és [[maswasa|maswasák]] – kihasználta az Egyiptomot az elmúlt időben legyengítő belviszályt és elkezdtek letelepedni a [[Nílus]]-deltában.<ref name="S319" /><ref name="K168" />

 

Még ezalatt a háború alatt újra szervezkedni kezdtek a líbiaiak, és megszállták Egyiptom egyes területeit. Vezetőjük Mesasar, a ''maswasa'' törzs főnöke volt. A [[Harris-papirusz]]on Ramszesz beszámol róla, hogy legyőzte ellenségeit, rabszolgaságba vetette őket, katonáikat pedig besorozta hadseregébe. Ez azonban a későbbi időkben ahhoz vezetett, hogy a líbiaiak – immár az egyiptomi sereg tagjaiként – át tudták venni a hatalmat.<ref>Kákosy, op.cit., p.170</ref>

 

{{fő|Medinet Habu}}

 

Ramszesz számtalan építkezése közül kiemelkedő a hatalmas [[III. Ramszesz halotti temploma|Medinet Habu-i halotti templom]], mely uralkodásának 12. évére készült el. A [[Ramesszeum]] mintájára épült templom [[Théba]] minden temploma közül a legjobb állapotban fennmaradt.<ref>{{Wilkinson}}, p.193</ref>

A templomkomplexumba az előtte lévő rakpartról egy nagykapun át lehetett bejutni, mely a közel-keleti erődök mintájára épült. Mögötte az őrség házai voltak. A kapuzat díszítése a fáraót háremhölgyekkel ábrázolja. E nagykapu óriási [[Ptah]]-domborműve közvetítőként szolgált: az egyszerű nép tagjai, akik nem léphettek be a templomba, itt mondhatták el imáikat.<ref>Wilkinson, op.cit., pp.194-196</ref>

 

 

A főtemplom bejárati [[pülón]]jai az ellenségeire lesújtó királyt ábrázolják. A külső falak, illetve az első udvar falainak díszítése Ramszesz győzelmeit ábrázolja a líbiaiak és a tengeri népek fölött. A második udvart körülvevő szobrok, melyek a fáraót [[Ozirisz]]ként ábrázolták, áldozatul estek később a [[kopt]] korszak pusztításainak, de a domborművek jó állapotban fennmaradtak. Bár a templom hátsó helyiségeinek egy része a kősorokig elpusztult, néhány kápolna jobb állapotban maradt fenn. Ezeket a kápolnákat különféle isteneknek, köztük az istenné vált [[II. Ramszesz]]nek szentelték. A templom végében a thébai háromság, [[Ámon]], [[Mut]] és [[Honszu]] számára emelt szentélyek egy hatalmas álajtóhoz támaszkodnak, melyen át az óegyiptomi elképzelés szerint a király lelke sírjából bejuthatott a templomba.<ref>Wilkinson, op.cit., pp.196-198</ref>

A templomkomplexumhoz tartozó számos épület közül a legjelentősebb egy királyi palota, ami a templomkörzet déli részén állt. Az eredetileg kétszintes épület nemcsak ezen a világon szolgált Ramszesz lakhelyéül, hanem a király lelke túlvilági otthonának is szánták. A palotát a templom első udvarával folyosók kötötték össze, az egyikről egy „megjelenések ablaka” is nyílt.<ref>Wilkinson, op.cit., p.198</ref>

 

{{fő|Karnaki templom}}

A [[karnaki templom]]komplexumban két kis templomot építtetett. Az egyik, ami tulajdonképpen egy kis [[bárkaszentély]] volt, az [[Ámon]]-templom első udvarából nyílt és a halotti templom kicsinyített mása volt.<ref>Wilkinson, op.cit., p.156</ref> Ennek megfelelően a királyt [[Ozirisz]]ként ábrázoló szobrok szegélyezik első udvarát, a falakat ünnepek jelenetei díszítik. Az udvarból kis oszlopcsarnok nyílik, majd szentélyek a karnaki háromság tiszteletére.<ref>[http://touregypt.net/featurestories/templeofamun.htm Jimmy Dunn: ''An Overview of the Great Temple of Amun at Karnak'']</ref> A másik Mut templomkörzetén belül, a szent tótól ''([[iseru]])'' nyugatra épült, külsejét csatajelenetek díszítik, előtte a király két, mára fejetlenül maradt szoborkolosszusa áll.<ref>Wilkinson, op.cit., p.164</ref>

 

Ramszesz uralma alatt [[Ámon]] papságának ereje fokozatosan nőtt. Ámon birtokai ebben az időben már több mint 2300&nbsp;km²-t tettek ki,<ref>Wilkinson, op.cit., p.50</ref> ami a teljes megművelhető föld 2/3-a volt;<ref name="S320" /> Ámon fő kultuszközpontja, a [[karnaki templom]] 81&nbsp;322 férfit foglalkoztatott (a másik két fontos kultuszközpont, [[Ré]] [[héliopolisz]]i temploma 12&nbsp;963-at, [[Ptah]] [[memphisz]]i temploma 3079-et, ehhez jönnek még a női alkalmazottak).<ref>Wilkinson, op.cit., p.93</ref>

 

A sztrájkot okozó élelmiszerhiányt részben az okozhatta, hogy felborult az egyensúly az állam és az Ámon-papság közt – a papok kezében már jelentősebb földbirtokok voltak, mint a királyéban –, másrészt az [[izland]]i Hekla vulkán kitörése, mely annyi füstöt juttatott a légkörbe, hogy lesújtó hatása lett a termésre.<ref name="S320" /><ref>Frank J. Yurco, ''End of the Late Bronze Age and Other Crisis Periods: A Volcanic Cause'' in ''Gold of Praise: Studies on Ancient Egypt in Honor of Edward F. Wente'', ed: Emily Teeter & John Larson, (SAOC 58) 1999, pp.456-458</ref><ref>William Edgerton, The Strikes in Ramses III's Twenty-Ninth Year," JNES 10, pp.137-145</ref>

 

A helyzet kedvezőnek bizonyult egy összeesküvéshez. A részleteket a [[Torinói Jogi Papirusz]] őrizte meg. Az összeesküvést a király egyik felesége, [[Tije (XX. dinasztia)|Tije]] szervezte, aki a saját fiát, [[Pentawer]]t akarta trónra ültetni a kijelölt trónörökös, [[Iszet Ta-Hemdzsert|Iszet]] királyné fia helyett. Az ügybe számos magas rangú udvaronc belekeveredett, a résztvevők száma elérte a negyvenet. Az összeesküvést valószínűleg [[Per-Ramszesz]]ben szőtték, ahol az egyik összeesküvőnek háza volt. Nemcsak azt tervezték, hogy az [[Opet-ünnep]]en meggyilkolják a fáraót, hanem lázadást is akartak szítani, amiben egy ''Pabekamon'' nevű háznagy is szerepet játszott – ő vitte ki az üzeneteket a háremből. Viaszfigurák és fekete mágia is szerepeltek az eszközeik között.<ref name="Dunn">[http://touregypt.net/featurestories/ramessesiii.htm Jimmy Dunn: ''Ramesses III: Egypt's Last Great Pharaoh'']</ref><ref name="K171-2">Kákosy, op.cit., pp.171-172</ref>

 

A papiruszból kitűnik, hogy maga Ramszesz meghalt, míg a tárgyalások folytak. Máig vita tárgya, az összeesküvésnek esett-e áldozatul,<ref>Kákosy, op.cit., p.171</ref> bár múmiája külsérelmi nyomokat nem mutat.<ref>Shaw, op.cit., p.321</ref> Halála után a kijelölt trónörökös, Iszet királyné fia, [[IV. Ramszesz]] lett az uralkodó.

 

Ramszesz [[nagy királyi hitves]]e, [[Iszet Ta-Hemdzsert]] minden bizonnyal idegen származású volt, mint az anyjának, Hemdzsertnek a nevéből látszik (mivel ez nem egyiptomi név). Két fiuk ismert, a következő fáraó, [[IV. Ramszesz]], illetve ''Amonherkhopsef'', aki fivére fiának, [[V. Ramszesz]]nek a halála után trónra lépett [[VI. Ramszesz]] néven.<ref>Dodson–Hilton, op.cit., pp.186-187,192</ref>

 

Ezen a két hercegen, illetve [[Tije (XX. dinasztia)|Tijétől]] született fián, [[Pentawer]]en kívül nem tudni, ki volt gyermekeinek anyja. Halotti templomában ábrázolja fiait – [[Amonherkhopsef (XX. dinasztia)|Amonherkhopsef]], [[Haemuaszet (XX. dinasztia)|Haemuaszet]], [[Meriamon]], [[Meriatum (XX. dinasztia)|Meriatum]], [[Montuherkhopsef (III. Ramszesz fia)|Montuherkhopsef]], [[Paréherwenemef (XX. dinasztia)|Paréherwenemef]], illetve ''Széthherkhopsef'', aki fivérei és unokaöccsei halála után [[VIII. Ramszesz]] néven uralkodott –, valamint leányait, akiknek nevét azonban nem tüntette fel.<ref>Dodson–Hilton, op.cit., pp.186-188</ref> Egy lehetséges leánya ''Tentopet'' papnő, akit a karnaki Honszu-templomban Ramszesz mellett ábrázolnak, és feltehetőleg azonos IV. Ramszesz feleségével, [[Duatentopet]]tel.<ref>Dodson–Hilton, op.cit., p.189</ref> Egy másik lehetséges leánya vagy felesége [[Titi]],<ref name="Dunn" /> akit azonban mások későbbre tesznek és [[X. Ramszesz]] feleségeként azonosítanak.<ref>Dodson–Hilton, op.cit., p.194</ref>

 

{{fő|Királyok völgye 11}}

III. Ramszesz [[Királyok völgye]]-beli sírját az újkorban először a skót [[James Bruce]] fedezte fel, [[1768]]-ban. Bruce „a vak hárfások sírjának” nevezte el egyik féldomborművéről, mely két vak hárfást ábrázol.<ref>{{siliotti}}, p.62</ref>

 

A sír szerkezete a XX. dinasztia korabeli sírokra jellemzően nagyjából egyenes vonalú. A sírba levezető lépcső egy folyosóban folytatódik, melyből kétoldalt két mellékkamra nyílik, az ezt követő második folyosóból pedig kétoldalt négy-négy mellékkamra. A folyosók falaira a [[Naplitánia|Naplitániát]] írták fel.<ref>Siliotti, op.cit., p.63</ref>

 

Ezután következik a sírkamra, mely tágas, nyolcoszopos helyiség, több mellékkamrával. Díszítései a Kapuk könyvéből és a Föld könyvéből származnak, ezenkívül isteneket is ábrázolnak. Középen állt a vöröskvarcit szarkofág, mely ma a [[Louvre]]-ban található, fedele [[Cambridge]]-ben. A múmiát a [[DB320|Dejr el-Bahari]]-i rejtekhelyen találták meg, és ma a [[kairó]]i [[Egyiptomi Múzem]]ban található.<ref name="sil" />

 

A Ramszesz elleni hárem-összeesküvést dolgozzák fel a következő regények:

* [[Brad Geagley]]: ''[[Hiénák éjszakája]]''

* [[Pauline Gedge]]: ''[[Álmok háza (regény)|Álmok háza]]''

 

{{Fáraónév

|HóruszHiero=<hiero>E2:D40-O29V-M23-i-i-t:Z2s</hiero>

}}

 

{{források}}

 

{{commonscat|Ramses III}}

* [http://touregypt.net/featurestories/ramessesiii.htm Ramesses III: Egypt's last great Pharaoh]

[[fr:Ramsès III]]

[[he:רעמסס השלישי]]

[[it:Ramesse III]]

[[nl:Ramses III]]