Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
 
==Fekvése==
A [[Sepsiszentgyörgy]]-[[Kovászna]] útvonalon található. [[Réty]] falut elhagyva közvetlenül, jobbkézfelől látható a Rétyi Nyír természetvédelmi terület. A terület tengerszint feletti magassága 513 és 545 m között váltakozik. Magasabb homokhátak főleg az egerpataki részen alakultak ki. Az egységes felépítésű táj a peremeken sok faluval határos. Rétyen kívűl [[Komolló]], [[Szentivánlaborfalva]], [[Sepsimagyarós]], [[Szacsva]] és [[Egerpatak]] határa érinti a területet. A környék lakói megkülönböztetnek külön-külön Komollói-, Szentiváni-, Egerpataki Nyíret. A 15 négyzetkilométernyi futóhomokos[[futóhomok]]os területet a gyakorlatban alig védik. A kimondottan védett terület csupán 2,5 km², mely tavirózsáiról és különleges flórájáról híres.
 
==Keletkezése==
A Nyír [[homok]]ját a [[Feketeügy]] folyó hordta és rakta ide, melynek vízgyűjtő területe a Berecki-, Kovásznai-, Kászoni- és [[Bodoki-hegység|Bodoki hegyek]] [[Kárpátok|kárpáti]] - [[homokkő]] (flis) övezete. A legujabb kutatási eredmények szerint a Nyíret alkotó homokot a [[negyedkor]] ([[jégkorszak]]) felső harmadában szállította ide az akkor jóval munkaképesebb Feketeügy. A folyó zavartalan útját az [[Olt]] folyásával a [[Barcaság|Barcasági medencé]]re zúdult [[Szépmező-törmelékkúp]] akadályozta, amely a rétyi szűkületben lelassult és lerakta a magával hozott homoktömeget. Miután szabad folyása -nagyjából-, mai medre közelében újra kialakult
Homokját a [[Feketeügy]] folyó hordta össze, valamikor a [[jégkorszak]] végén. Ezt aztán a szélerózió formálta, alakította buckás, szélbarázdás felszínné.
A felhalmozódott homok azonban nem maradt nyugalomban. A negyedkor utolsó időszakában a rétyi szűkületben felerősödött és munkaképes szelek mozgatni, szállítani kezdték a kiszáradt homokot szélbarázdákat és buckákat létrehozva.
A negyedkor végén a az éghajlat fokozatosan felmelegedett és csapadékosabbá vált, a homokfelületeken megjelent a növényzet, a szélbarázdákban pedig a talajvízszint emelkedésével tavak keletkeztek. A homokterület egészén megjelenta negyedkort követő időszak preboreális jellegzetes fafaja a [[nyírfa|göcsörtös nyír]] (<i>Betula verrucosa</i>). A homokbuckák között még ma is, de különösen amikor a talajvízszint a felszínhez közel van, közel 100 kisméretű tó vize csillog.
 
==Látnivalók==
A környéken huzamosabb ideig tartózkodók - a nyíri kalandozásokon túl - felkereshetik a környék nevezetességeit. Észak felé a [[Bodoki hegység]] 700-800 m magas tetői sorakoznak, délen a [[Bodzai havasok]] északi peremhegyei emelkednek ezer métert meghaladó magasságba kitűnő hegyi-túra lehetőséget kínálva a túristák számára, a környező falvakban pedig művészati emlékek sora vár felfedezésre.
Homokbuckái között, még ma is, de különösen amikor a [[freátikus réteg]] talajvízszint a felszínhez közel van, közel 100 kisméretű tó vize csillog. Legtöbbjét azonban már megtámadta és lassan meghódítja a mocsári növényzet. A műút nyíres felőli oldalán egy tulipános obeliszk található, melyet a volt [[brassó]]i 24-es gyalogezred emlékére Pál Ferenc építtetett [[1941]]-ben.
Az egerpataki templomban taláható a környék legszebb [[kazettás famenyezet]]e 1791-ből. A négyosztatú, olaszkoszorúval keretezett kazettákat gazdag inda- és levéldíszitménnyel kitöltött, népi jellegű, [[reneszánsz]] virágornamentika borítja. A [[Szacsva patak]] déli völgyszakaszán találjuk az ovális alaprajzú [[Szacsvai vár]] romjait. Egerpatak keleti szomszédságában található Bibarc-tetőn emelkedett a [[Jókai Mór]] [[Bálványosvár]] című regényében leírt ''Fergettyűvár''.
[[Kisborosnyó]]ban felkereshetjük a tetőszerkezetével mesebeli hangulatot árasztó Tompa-kúriát, melyet 1806-ban építettek, [[Feldoboly]]ban pedig népies virágmotívumokkal ékes műemléktemplom érdemes a látogatásra. [[Uzon]]ban a Béldi-Mikes kastély reneszánsz emlékei érdemelnek figyelmet. [[Bikfalva|Bikfalván]] XV. századi [[gótikus]] részleteket őrző [[vártemplom]], valamint mellette népies barokk lakóházak sorozata található. Réty műemléktemplomának félkörívesen végződő boltozott szentélyét XIII. századinak tartja a szairodalom, az előtte lévő térségről pedig a [[Csukás]]ig és a [[Királykő]]ig terjed a látóhatár.
Rétyen még a XVIII.-XIX. században épült népi reneszánsz-barokk kis udvarházak sorozata érdemel említést.
[[Eresztevény]] mellettti magaslaton a műút mellett található az ágyúöntő [[Gábor Áron]] síremléke, innen északnyugatra pedig az Óriáspince tető található, mely nevét feltehetően a már évtizedekkel ezelőtt feltárt [[bronzkor]]i kőkamrás síroktól nyerte.
[[Dálnok]]ban [[Dózsa György]] állítólagos, mára már eltűnt szülőházának közelében szerény emlékmű őrzi alakjának emlékét.
A műút nyíres felőli oldalán egy tulipános obeliszk található, melyet a volt [[brassó]]i 24-es gyalogezred emlékére Pál Ferenc építtetett [[1941]]-ben.
 
==Élővilága==
''„Az a sajátos, vöröses fényű homok, mely ennek a lapálynak talaja, az a csudálatos szépségű flóra, kivált pedig a több százra menő tócsoport, és azok természete, mind arra utal, hogy itt valaha egy óriási vízmedence volt, tehát az egész terület egyetlen tó lehetett. Lassanként kiszáradt a nagy tó, s a helyén ott maradt a homok. Idők folytával új talaj képződött, ami most dúsan termi a nyír és égerfákat, amelyek ma már mérföldnyi területet lepnek el. Azoknak az árnyékában gazdagon nő a fű, és buján tenyészik a virág. A csudálatos természeti ritkaságnak lépten-nyomon újabb meg újabb szépsége bűvöl el. S a természeti erő, szeszélyeiben is esztétikai formák szerint dolgozik itt. Több százra rúg a tócsoportok száma. Ezek az óriási vízmedencének mélyebben fekvő helyein maradtak vissza. Negyven-ötven lépésnyire egymástól ott terülnek ezek a szép, szabályos formájú tószemek karcsú nyírektől, és sötét lombozatú égerfáktól övezve….. Hanem a legszebb ékessége a tó tavainak, amit egész Erdélyben talán itt lehet találni a fehér tavirózsa, a Nymphea alba. Több méter hosszú, ujjnyi vastag szárán felnyúlik a tó fenekéről a víz színére. Ott elterülnek a tányérnagyságú, szív alakú sötétzöld levelek, s azok közül vidáman mosolyog ki a Nymphea vakító fehér szirmaival. A Nympheák százával lepik el a tószemeket, július és augusztus hónapokban. Mintha viaszból volnának a virágszirmok, kövér, húsos mindenik, s azok az alabástrom fehér szirmok néha gyöngén szegélyezve vannak rózsaszínnel. Némelyik ökölnyi nagyságban, mások kisebb tojás idomaikkal ott ragyognak a tó csendes, tiszta tükrén.”
''
 
==Források==
*Kónya Ádám - Kovács Sándor: ''A Rétyi Nyír és környéke'', Sepsiszenytgyörgy, 1970.
 
 
==Külső hivatkozások==
*[http://www.szero.home.ro/pgid15_site_RO.html Képek a Rétyi Nyírről]
*[http://maps.google.com/maps?f=q&hl=en&q=romania&ie=UTF8&om=1&z=14&ll=45.83161,25.95048&spn=0.029364,0.084028&t=k Műholdfelvétel a Rétyi-tó és környékéről a Google Maps-en]
 
 
{{DEFAULTSORT:Retyi Nyir}}
[[Kategória:Védett területek]]
[[Kategória:Kovászna megye]]
{{Portál|Erdély|-}}
62

szerkesztés