„Konzervatív Párt (Magyarország)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
g
k
1. sor:
{{ párt
| párt_neve = {{PAGENAME}}
| párt_logoja =
| elnök =
| elnök-helyettes =
| alelnök =
| frakcióvezető =
| szóvivő =
| újság = [[Világ]]
| alapítva = 1847
| feloszlatva = 1849
| utolsó vezető = [[Kossuth Lajos]]
| elődpárt = —
| utódpárt = Felirati Párt
Határozati Párt
| ideológia = [[klasszikus liberalizmus]] [[radikális liberalizmus]](kisebbségben)
[[demokrácia]]
 
[[nacionalizmus]] (kisebbségben)
| politikai elhelyezkedés = baloldali(korabeli értelemben)
| tagok száma =
| év (tagok száma) =
| szín_html = green
| szín =
| EP frakció =
| nemzetközi szövetség =
| év = 1847-1849
| weboldal =
| jegyzetek =
}}
 
 
 
{{ párt
| párt_neve = {{PAGENAME}}
43 ⟶ 10 sor:
| alapítva = 1846
| feloszlatva = 1849
| utolsó vezető = [[DessewfyDessewffy Emil]]
| elődpárt = —
| utódpárt = Felirati Párt
 
| ideológia = [[liberális konzervativizmus] [[udvarhű konzervativizmus]]
 
| politikai elhelyezkedés = jobboldaljobboldali (korabeli értelemben)
| tagok száma =
| év (tagok száma) =
60 ⟶ 26 sor:
| jegyzetek =
}}
 
 
 
A '''Konzervatív Párt''' 1864 november 12.-én alakult meg az udvarhű újkonzervatív fiatal arisztokratákból álló "fontolva haladók" csoportjából. Ez volt Magyarország első, modern értelemben vett politikai pártja. A Konzervatív Párt Magyarország érdekeit a birodalmon belül kívánta érvényesíteni, és egy erős Habsburg Birodalom megőrzését az ország érdekének tartotta. A liberális ellenzéktől eltérően nem kívánt konfrontálódni Béccsel, és a magyar nemzeti érdekeket össze kívánta egyeztetni a birodalmi érdekekkel, azokkal együtt, és nem azok ellenében kívánta érvényesíteni. Szem előtt tartották az arisztokrácia és a nemesség érdekeit, de az ókonzervatívokkal ellentétben már nem a feudalizmus és a rendi alkotmány megőrzését tartották elsődlegesnek, mert felismerték annak válságát, hanem támogatták a lassú, vagy részleges polgárosodást. A fontolva haladók vezetője a fiatal főnemes, Dessewffy Aurél volt, majd halála után (a párt alakulásakor Aurél már halott) Dessewffy Emil. A fontolva haladók elveiknek megfelelően hol az udvarral, hol a reformellenzékkel kerültek egy platformra, és dolgoztak együtt. Dessewffy Aurél Metternich kancellárt meg kívánta nyerni ügyének, és azzal érvelt, hogy Bécsnek is érdeke a mérsékelt reformok bevezetése ha le akarja törni a reformellenzéket. Viszont az adminisztrátori rendszert például támogatta. A párt a forradalom idején közeledett az Ellenzéki Párthoz. Társadalmi szervezte a Gyűlde márciusban egyesült a liberálisok társadalmi szervezetével. 1849-ben pedig maga a párt is összeolvadt az Ellenzéki Párttal. A Konzervatív Párt utódjának (részben) a Felirati Párt (1861-1867) tekinthető.