„Horthy-ajánlat” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Horthy-korszak” kategória hozzáadva (a HotCattel)
6. sor:
A Horthy-ajánlat [[Horthy Miklós]] kormányzó kezdeményezésére történt. [[1944]]. [[július 18]]-án a magyar külügyminisztérium levélben felvette a kapcsolatot [[Svájc]] [[budapest]]i külképviseletével. A levélben némi magyarázkodás után magyar fél a nemzetközi segélyszervezeteket a [[gettó]]kba és a [[koncentrációs tábor]]okba irányuló segélyszállítmányok küldésére ösztönözte. Emellett hozzájárulását fejezte ki jelentősebb számú zsidó származású magyar (Randolph Braham szerint körülbelül 40 ezer főről volt szó<ref name="Hungary">{{cite book|title=Hungary in the mirror of the western world 1938 - 1958, Chapter 5. The Holocaust in Hungary/Randolph Braham:The politics of genocide the holocaust in Hungary|publisher=[http://www.hungarian-history.hu/lib/mirror/mirror06.htm online verzió]}}</ref>) külföldre történő evakuálását illetően.<ref name="Bencsik" />
 
A célország elsősorban [[Palesztina]] lett volna, azoknak akik vízumot kaptak volna a bevándorláshoz. A félreértések elkerülése végett a svájci magyar ügyvivő [[Bern]]ben megismételte az ajánlatot. A [[Nemzetközi Vöröskereszt]] vezetőit ennek értelmében biztosították arról, hogy Magyarország fogadja a segélyszállítmányokat és arról is, hogy befogadó készség esetén a tíz éven aluli zsidó származású gyermekeket evakuálni fogják, valamint ígéretet tettek minden zsidó származású személy emigrálásának elősegítésére is. [[Palesztina]] mellett a másik főbb célország [[Svédország]] lett volna. A magyar kormány a fentiekhez meglepő módon megszerezte a németek hozzájárulását is. A segélyszervezetek a kezdeti kételkedés után lelkesedéssel fogadták az ajánlatot.<ref name="Bencsik">{{cite book |last=Bencsik|first=Gábor|title=Horthy Miklós|publisher=Magyar Mercurius|location=Budapest|year=2004|id=ISBN 963 855285 9|edition= 4. javított|pages=261}}</ref>
 
===Sikertelenségének okai===
Az akció tulajdonképpenvégül azon bukott el, hogy az amerikaiak nem voltak hajlandóak megváltoztatni a bevándorlási törvényüket, a britek pedig ellenezték a zsidóság nagyarányú bevándorlását Palesztinába. Az angol kormány lelkesedés nélkül fogadta a felajánlott lehetőséget és előbb technikai problémákra, majd a palesztinai arabokra ellenkezésére hivatkozott. Ezt követően hosszas jogi vitát indítottak arról, hogy ki tekinthető bevándorlónak és menekültnek. Végül azt vetették fel, hogy az egész a [[Gestapo]] trükkje lehet. Összességében az angolok kitartó időhúzásba kezdtek. Az [[Egyesült Államok]] nem volt hajlandó bevándorlókat fogadni, végül azonban megpróbálta a döntést felgyorsítani. Az ajánlat hivatalos elfogadására így [[augsztus 17]]-én került sor, de ennek ellenére nem történt semmi annak megvalósítása érdekében. A [[Nemzetközi Vöröskereszt]]et szeptember 5-én értesítették. Ekkorra azonban [[Románia]] „kiugrott” a háborúból, [[Bulgária]] pedig letette a fegyvert és a front körebezáródott [[Magyarország]] körül. Mivel a menekülési útvonal elzáródott a lehetőség teljes kudarcot vallott. A [[Jad Vasem]] szerint azonban az erőfeszítés mégsem volt teljesen hiábavaló, mivel a Horthy-ajánlat jelentős hatással volt a magyarországi zsidómentő tevékenységre. Horthy az emlékirataiban nem tett említést a mentőakcióról.<ref name="Hungary" /><ref name="Yad Vashem">{{cite web|url=http://www1.yadvashem.org.il/odot_pdf/Microsoft%20Word%20-%206427.pdf|title=Shoah Resource Center: Horthy offer, Yad Vashem Org (2009.11.18-ai állapot szerint)|language=angol|accessdate=2009-11-18}}</ref><ref name="Bencsik" />
 
==Jegyzetek==