„Maximilian Eugen von Stein” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+ |
a →Szerepe az 1848–49-es szabadságharcban: belső hiv. |
||
10. sor:
Április 20-tól [[Kemény Farkas]] utódaként a [[Bem József|Bem]] tábornok parancsnoksága alatt álló önálló hadosztály, a [[gyulafehérvár]]i ostromsereg parancsnoka lett. Mérnökkari tisztként új beosztása ellátásához megfelelő szakismerettel rendelkezett, kellő felszerelés és erő hiányában azonban a vár zárolását sem tudta elérni. Hadosztálya június közepén kapott erősítést, ekkortól már 5000 fővel, kilenc tábori és tíz ostromlöveggel rendelkezett. [[június 24.|Június 24]]-én kezdett módszeres ostromhoz, azonban az ostromágyúknál hamarosan lőszerhiány lépett fel és ezután csak a vár zárolását végezhette. Közben az erdélyi hadszíntér más pontjain a honvéd csapatok helyzete válságosra fordult, így [[július 25.|július 25]]-én Stein hadosztálya egy Bemtől érkezett parancs nyomán megszüntette Gyulafehérvár körülzárását.<ref>{{Cite journal|last=Csikány Tamás|journal=Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények|year=2002|url=http://193.224.76.4/download/konyvtar/digitgy/20021/hadtud/csikany.html|issue=1|accessdate=2009-11-21|id={{ISSN|1417-7323}}|authorlink=Csikány Tamás|title=Várharcok az 1848/49-es szabadságharcban}}</ref>
A [[segesvári csata]] előtt hadosztályának Nagyszeben felé kellett elterelő támadást végrehajtania, így a csata másnapján, augusztus 1-jén serege [[Szerdahely (Erdély)|Szerdahelyen]] állt. Itt érte [[Gusztáv Hrisztianovics Hasford|Hasford]] orosz altábornagy hadosztályának nagy erejű támadása, mely csapatait [[Szászsebes]] felé nyomta vissza. Bem augusztus 5-én a [[Vöröstoronyi-szoros]]ig üzte Hasford hadosztályát és ismételten utasította Steint, hogy csapataival vonuljon Nagyszeben felé. Stein azonban késlekedett és augusztus 6-án a [[nagycsüri ütközet]]ben Bem csapatai döntő vereséget szenvedtek a váratlanul Nagyszeben előtt megjelenő [[Alekszandr Nyikolajevics Lüders|Lüderstől]]. Bem csapatainak maradványai Szászsebesnél egyesültek Stein hadosztályával. [[Augusztus 7.|Augusztus 7-én]] Bem átadta az így létrejött mintegy hatezer főnyi seregtest parancsnokságát Steinnek és a fővezérség átvételére a Bánságba indult. A visszamaradt csapatok [[augusztus 12.|augusztus 12-én]] Szászsebesnél súlyos vereséget szenvedtek Lüders hadtestétől, mire Stein [[Déva|Dévára]], majd a dévai várban augusztus 14-én bekövetkezett robbanás után [[Dobra (Hunyad megye)|Dobrára]] vonult vissza. Dobrán Bem ismét átvette Steintől a parancsnokságot és Déváig nyomult előre, de be kellett látnia, hogy a megmaradt csapatoktól nem lehet további ellenállást várni, ezért átadta a parancsnokságot [[Beke József]] ezredesnek és [[augusztus 17.|augusztus 17]]-én Steinnel együtt Törökországba menekült.<ref>[[Hermann Róbert]]: ''A nyári hadjárat (1849. június-augusztus)'', in: Bona Gábor (szerkesztette): ''A szabadságharc katonai története'', Budapest, 1998, ISBN 963-327-301-3</ref>
==Emigrációban==
| |||