„Óriásbolygó” változatai közötti eltérés

 

A más [[csillag]]ok körül felfedezett [[exobolygó]]kra is alkalmazzák a megnevezést, azonban ha a csillagot kísérő [[égitest]] tömege nagyobb 13 Jupiter-tömegnél, akkor [[barna törpe|barna törpéről]], azaz [[csillag]]ról beszélünk.

==Jellemzők==

Az óriásbolygók a Naprendszer keletkezése idején a Naptól távolabb jöhettek létre, ott, ahol már a [[víz]] is kifagyott, és a jégszemcsék is részt vehettek a bolygótestek felépítésében. Továbbá, miután összeállt egy néhányszor tíz földtömegnyi magjuk, gravitációsan is magukhoz tudták kötni a környezetükben lévő [[gáz]]t. Ezért tartalmaznak lényegesen több illó anyagot, mint a [[kőzetbolygók]]. Átlagos sűrűségük kicsi, 0,69-1,64 g/cm³ közötti. Tömegük a [[Föld]] tömegének 14-318-szorosa, átmérőjük 49 000-143 000 km között van. A Jupiter és a Szaturnusz esetében a mintegy 10 földtömegnyi mag felett atomos, majd molekuláris [[hidrogén]]köpeny helyezkedik el, amely határfelület nélkül megy át a [[légkör]]be. Az Uránusz és a Neptunusz belsejében egy-egy vastag ionizált vízköpeny lehet. Mind a négy óriásbolygónak gyűrűje és holdrendszere, valamint erős, belső eredetű mágneses tere van, és rádiósugárzást bocsátanak ki.