„Me 210” változatai közötti eltérés

104 bájt hozzáadva ,  14 évvel ezelőtt
a
nincs szerkesztési összefoglaló
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Transylvanus (vitalap | szerkesztései)
Transylvanus (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
34. sor:
 
==A magyar változat==
A Messerschmitt Me 210-et [[Magyarország]]on is gyártották az [[1941]]. június 6-i német–magyar államközi egyezmény alapján, a Dunai Repülőgépgyár Rt. Horthy-ligeti ([[szigetszentmiklós]]i) üzemében. Az [[1943]]-[[1944]] között Magyarországon készült közel háromszáz gépből 160 db került a Magyar Királyi Honvéd Légierő birtokába, Me–210Ca–1 néven. A gép alapfegyverzetét a magyar tervezők megváltoztatták, így a törzsbe építettek egy M 36 mintájú, 40mm-es gépágyút, valamint a szárnyak alá függesztettek egy-egy 152 mm-es űrméretű rakétaindító blokkot. A korszerű, nagy tűzerejű gépekkel három gyorsbombombázó (102. gyorsbombázó osztály), egy honi légvédelmi romboló és egy éjszakai vadásszázadot szereltek fel. A típussal felszerelt magyar alakulatok 1944 márciusától részt vettek a Magyarországot bombázó [[amerikai]] légikötelékek elleni harcokban, majd alacsonytámadó feladatkörben pusztították a Magyarországon harcoló [[szovjet]] és [[Románia|román]] csapatok utánpótlási útvonalait, akadályozva az ellenséges felvonulást a [[torda]]i és [[tiszántúl]]i csatákban, majd a [[Budapest]] környéki és [[dunántúl]]i harcokban <ref>Becze Csaba: Az arany sas nyomában, Puedlo; Budapest, 2008.</ref>.
 
== Jegyzetek ==
{{források}}
 
==Források==
 
* Becze Csaba: Az arany sas nyomában, Puedlo; Budapest, 2008.
* Magyarország a második világháborúban. Lexikon A–Zs. Főszerkesztő: Sipos Péter. Szerkesztő: Ravasz István, Budapest, 1998.
319

szerkesztés