„Augustus (cím)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
JAnDbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: ro:August (onorific)
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Még egy(szer), még inkább, még jobban külön, mégpedig egybe
14. sor:
Mint ''[[princeps senatus]]'' („a szenátus első embere”) Augustus a Senatus vezetője volt, elnökölt az üléseken és határozatokat terjesztett be. ''[[Pontifex maximus]]''ként a római állam elsőszámú vallasi vezetője volt, a [[consul]]i [[imperium]] birtokosaként egyenlő jogokat birtokolt [[Róma]] fő magisztrátusaival, az ''imperium maius'' jogkörök pedig náluk is nagyobb hatalmat biztosítottak a számára Róman kívül. Így a a tartományok kormányzóinál is nagyobb volt a hatalma és ő volt a római [[légió]]k főparancsnoka is. A ''[[Tribunus|tribuicia potestas]]'' (tribunusi hatalom) birtokosaiként személye sérthetetlen volt (''sacrosanctitas'') és bérmely római magisztrátus határozatat meg[[vétó]]zhatta.
 
Ez a hatalomösszevonás lett a minta a későbbi császárok számára, amely alapján kormányozták Rómat, kezdetben tényleges alapként, majd a [[3. század|3.]] és méginkábbmég inkább a [[4. század]]tól már csak elméletileg, hiszen ekkortól a császári hatalom már jobban hasonlított a keleti despotákéhoz, mint az eredeti „első az egyenlők közt” elv gyakorlásához.
 
Octavianus „Caesar Augustus” nem csak ebben teremtett mintát, hanem abban is, ahogy a későbbi császárok nevezték magukat. "[[Imperator]] [[Caesar (cím)|Caesar]] Augustusnak" nevezte magát és mindhárom nevet használta a császárok többsége. E három névből azonban csak az ''augustus'' jelölhette kizárólag a császárt: az ''imperator'' címet mások is viselték, a ''Caesar'' név pedig a Iuliusok egyik ágának családi neve volt. (Ugyanakkor a császár anyja, vagy felesége viselhette az ''Augusta'' nevet.)