„Hollósy Simon” változatai közötti eltérés

[[Budapest]]en mintarajziskolában, majd Münchenben Gabl és O. Seitz mellett tanult, s [[1885]]-ben tűnt fel Tengerihántás c. képével. Iskolateremtő festő lett, a müncheni akadémikus stílussal szemben [[1886]]-ban megalapította müncheni magániskoláját, amely hamarosan híres lett, köréje csoportosultak az újat akaró fiatal festők. [[1894]]-ben egy fél éven keresztül [[Csontváry Kosztka Tivadar]] is nála tanulta a festőművészetet. [[Rudnay Gyula]] is tanítványa volt mind MüchenbenMünchenben, mind Nagybányán. [[1896]]-ban Hollósy [[Ferenczy Károly|Ferenczy Károllyal]], [[Réti István]]nal, [[Thorma János]]sal, [[Iványi -Grünwald Béla|Iványi -Grünwald Bélával]] megalapította a [[nagybányai művésztelep]]et, s a továbbiakban a nyarakat ott töltötte müncheni iskolájával.

Tanítói működése felemésztette ereje javát, a müncheni, a [[nagybánya]]i iskolában is ő volt a mester. Nagybányát [[1902]]-ben hagyta ott, az ottani érzékeny művészlelkekkel nézeteltérése támadt, ő maga is érzékeny, nehéz természetű művész volt. [[1903]]-tól nyaranként nem Nagybányára, hanem [[Fonyód]]ra, [[Vajdahunyad]]ra, majd rövid megszakításokkal Técsőre vitte müncheni iskolájának növendékeit. RelativeRelatíve kevés saját alkotása van, életképeket festett parasztokról, cigányokról, katonákról, ihlette a megművelt föld, a hazai táj és hazánk nagy történelmi eseményei. Hollósy [[nagybánya]]i tevékenysége és a nagybányai művésztelep zárt fellépése nagyban hozzájárult a müncheni [[naturalizmus|naturalista]] és a [[párizs]]i [[plein air]] stíluson belül és ahhoz képest egy bensőségesebb, lírai, tájhoz kötött realisztikus művészeti stílus kialakításához és annak elfogadtatásához a budapesti közönség körében.<!-- A nagybányaiakra nagy hatással volt [[Munkácsy Mihály]] romantikus realizmusa.-->

<center><gallery>

</gallery></center>