„Szabadelvű Párt” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
55. sor:
[[Tisza István]] az országgyűlés addigi elnöke [[1903]]. [[november 3]]-án megalakíthatta [[első Tisza István-kormány|első kormányát]]. A parlamentet addig nem egyszer erőszakos módon irányító Tisza országos hatalomra jutásával példátlan módon polarizálta a korabeli közvéleményt. Erőszakos módon oszlatta fel az 1904-es országos vasúti sztrájokat, majd szűkebb hazájában, [[Bihar vármegye|Bihar vármegyében]] brutálisan szétveretett egy szocialisták által szervezett gazdagyűlést, ami harminchárom halálos áldozatot és több, mint száz sebesültet hagyott maga után. Szintén ebben az évben (de nem először) erőszakkal letörette az ellenzéki obstrukciót. A [[Daniel Gábor (politikus)|Daniel Gábor]] által benyújtott házszabály-módosító javaslat mellett Tisza mondott beszédet, majd [[Perczel Dezső]] házelnök – a házszabály megsértésével – azonnali szavazást rendelt el és állítólag egy [[zsebkendőszavazás|zsebkendő meglengetésével]] adott jelet párttársainak arra, hogy mikor szavazzanak. A „zsebkendőszavazásként” elhíresült eset hatására verekedés tört ki a teremben, aminek keretében az ellenzéki képviselők szétverték a tisztelt ház bútorzatának egy részét. A jelenet láttán, hallatán számos prominens politikus hagyta el a szabadelvűeket, mint például [[Széll Kálmán]], vagy [[ifj. Andrássy Gyula]], egyúttal pedig az addig tagolt ellenzéket tökéletes egységfrontba tömörítette.
 
Az ily módon [[Szövetkezett Ellenzék]]kel szemben az [[1905-ös választások]]on elszenvedett veresége [[1905-ös belpolitikai válság|belpolitikai válságot eredményezett]], melynek egyik következményeként a Szabadelvű Párt [[1906]]. [[április 11.|április 11-én]], alig két héttel az [[1906-os választások]] előtt [[jogutód]] nélkül feloszlott.
 
Korábbi tagjainak egy része [[Tisza István]] vezetésével [[Nemzeti Társaskör]] néven alapított politikai szervezetet, mely az [[Országos Alkotmánypárt]]tal egyesülve [[1910]]-ben párttá alakult és ([[Berzeviczy Albert (politikus)|Berzeviczy Albert]] javaslatára) felvette a [[Nemzeti Munkapárt]] nevet. Az új formáció megnyerte – az [[első világháború]] kitörése miatt – utolsó [[Osztrák-Magyar Monarchia|dualista magyarországi]], [[1910-es választások]]at és egészen Tisza István második kormányának lemondásáig (1917) irányította az országot, noha abszolút parlamenti többsége az [[őszirózsás forradalom]]ig (1918) megmaradt.