„Zemgale” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: uk:Земгале |
a Sok dolog: jó és jobb dolgok, rossz dolgok, kis és nagy dolgok és más dolgok egybe- és különírása (botszerkesztés kézi üzemmódban) |
||
10. sor:
Zemgale a [[2. század]]tól kezdve lakott terület. Az [[5. század|5]]-[[9. század]] között a [[Daugava|Daugavának]], az [[Észak-Európa|Észak-Európát]] a [[Fekete-tenger]]rel összekötő vízi útnak köszönhetően jelentős gazdasági fejlődésen ment át.
A [[Kardtestvérek rendje]] Kurzeme elfoglalását követően hódításait Zemgale irányába folytatta. A szemigallok keményen ellenálltak. A kardtestvérek [[1290]]-ben foglalták el az őslakók utolsó erődítményeit, Zemgale teljes területét. Ez a lakosság életét gyökeresen megváltoztatta. Megindult a terület [[mezőgazdaság]]ának fejlődése, de ugyanakkor a [[feudalizmus|feudalizálódás]] is, ami a lakosság
A [[livóniai háború]] (1558-1583) és a [[reformáció]] hatására Lettországnak a Daugava nyugati partja és a [[Balti-tenger]] közötti területén létrejött a '''Kurzemei és Zemgalei Hercegség''' ([[lett nyelv|lettül]]: ''Kurzemes un Zemgales hercogiste'', [[német nyelv|németül]]: ''Herzogtum Kurland und Semgallen'', a történelemkönyvekben leggyakrabban csak ''Kurlandi Hercegség'' néven). [[Gotthard von Kettler]], a [[Kardtestvérek rendje]] utolsó nagymestere lett a hercegség első uralkodója, aki házasságra lépett Mecklenburgi Anna hercegnővel, és elfogadta a [[Litvánia|litván nagyherceg]], később pedig a [[Lengyelország|lengyel király]] hűbéri fennhatóságát. A hercegség fővárosa [[Jelgava]] (németül: ''Mitau'') lett. Az [[1617]]-[[1629]]-es [[Svéd–lengyel háború (1617–29)|svéd-lengyel háborút]] követően a lengyelek elvesztették [[livónia]]i tartományaik javarészét, és csak Kurzeme és Zemgale Hercegség maradt a kezükben.
| |||